Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) érzékenyebb lett, de továbbra is érvényben van, hogy aki fizet, az parancsol, ekképp összegezte Kurt Bayer, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik igazgatójának véleményét szerdán a Der Standard című osztrák lap.
Az IMF intézkedései stabilizálták a kelet-európai pénzügyi rendszereket. Most azonban kezdenek mutatkozni a hiteltörlesztések körüli nehézségek, ezért Bayer szerint a térségi bankok támogatásához szükség lesz az IMF-hitelek egy második hullámára.
Bernd Marin szociológus szerint Európa keleti felében nagyobb a lakosság tűrőképessége, mint nyugaton. „Az 1990-es években a kelet-európai országok már átéltek egy erős gazdasági visszaesést, ami most jön, ahhoz ők már hozzá vannak szokva” – vélekedett a Der Standardnak nyilatkozva. Az újság kétoldalas összeállítást közölt az IMF kelet-közép-európai tevékenységéről, és többek között külön foglalkozott a magyar gazdasági helyzettel is.
Magyarországon különösen egyértelműen mutatkoznak a gazdasági válság hatásai, állt a magyar gazdaságról szóló cikkben. Eszerint a válság kitörése óta 10 százalékkal csökkent a lakosság áramfogyasztása, és a magyarok a tavalyinál 2-4 milliárd forinttal többet, 22 milliárd forinttal tartoznak a gázszolgáltatóknak.
A politikailag rendkívül polarizált országban a tömegtájékoztatási eszközök politikai irányzatuk szerint többé vagy kevésbé élesen értékelik a helyzetet, állapította meg a cikkíró. De még a Fidesz-közeli Magyar Nemzet is elismerte, hogy a szocialisták támogatásával kormányzó, párton kívüli Bajnai Gordon „sikeresen” végrehajtotta takarékossági intézkedéseit, még ha a korrupció és a közbiztonság terén nem is tett semmit a Der Standard cikkírója szerint. A télen még azt mondta a Fidesz elnöke, hogy ha hatalomra jut, minden takarékossági intézkedést visszavon. A jobboldali tábor hevesen érvelt az IMF-ellen, miután tavaly októberben 20 milliárd eurós hitelkeretet kapott az ország az államháztartás megmentése érdekében. A nemzet „kiárusításáról” beszéltek akkor. Mára ezek a hangok elhallgattak, olvasható a Der Standard írásában.
Egy másik cikk azt járja körbe, hogy nem mindig konfliktusoktól mentes az IMF és a kölcsönt igénybe vevő országok kapcsolata. Különösen a lettek ismerik ezt a problémát: eddig Lettország kormánya került a legélesebb konfliktusba a valutaalappal. „Aki az IMF-hez fordul, autonómiáját is kockáztatja: a lett kormánynak minden költségvetési vonatkozású kérdést elő kell terjesztenie az IMF-nél. A magyar ellenzék pedig szívesen beszél titkos megállapodásokról, amelyekkel a kormány zálogba adta volna az IMF-nek a Parlamentet” –a írta a szerző. „Az IMF szokatlanul erős helyzetben van. Az áprilisi G20-csúcson megháromszorozták az IMF támogatási keretét, a felelősséggel óvatosság jár” – mondta a lapnak Johann Prader, Ausztria IMF-képviselője.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Egy akvizíció során a vételár mellett az adózási következményeket is hasznos számba venni a tranzakció tervezésekor.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?