Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Valószínűleg elegendő lesz az osztrák bankok tőkéje, hogy felszívja a gazdasági válság kelet-európai következményeiből származó veszteségeket – vélekedett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója egy hétfőn megjelent interjúban.
Természetesen továbbra is lesznek bedőlt hitelek, de ha a javulás a mostani ütemben folytatódik, elegendő lesz az osztrák bankok tőkéje – nyilatkozta a Profil című hetilapnak Thomas Mirow, a volt szocialista országok átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni bank vezetője a térség legnagyobb hitelezői közé tartozó pénzintézetek helyzetéről.
„Fontos, hogy ezek a pénzintézetek ne vonuljanak ki ezekből az országokból, hogy finanszírozzák a majdani gazdasági fellendülést. Veszélyes mutatvány vár a bankokra: egyrészt továbbra is késznek kell lenniük a finanszírozásra, másrészt nem szabad túl agresszívan terjeszkedniük. Különösen ha a magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak nyújtott devizahitekről van szó. A válság egyik egyértelmű tanulsága, hogy a bankok hitelezési gyakorlata jelentősen hozzájárult egyes kelet-európai országok gazdasági visszaeséséhez” – fejtette ki Mirow, aki szerint egy ideig úgy tűnt, hogy a külföldi bankok piaci túlsúlya kockázatot jelent, de miután nem vonultak ki a térségből, erős nyugat-európai anyavállalataik végül stabilizáló tényezőnek bizonyultak.
Az EBRD-elnök szerint a térségnek nincs szüksége újabb konjunktúra-csomagra. Leginkább az segítene ezeken a gazdaságokon, ha a nyugat-európai országok gyorsan talpra állnának. Mirow szerint Kelet-Európa vélhetően túljutott már a válság nehezén, de a gazdasági fellendülés elhúzódó lesz. Az osztrák pénzintézetek, élükön a Raiffeisen Bankkal, több mint kétszázmillió euró kölcsönt helyeztek ki a kelet-európai feltörekvő gazdaságokban.
Az EBRD idén rekord összeget, hozzávetőleg nyolcmilliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az idei finanszírozásra korábban tervezett hétmilliárd eurós összeget szeptember elején egymilliárd euróval növelték.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.