Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az alapot feltöltő 26 tagország és intézmény képviselői az IMF washingtoni székhelyén helyi idő szerint kedden este állapodtak meg arról, hogy az eredetileg tervezett 500-ról 600 milliárd dollárra bővítik a NAB-ot.
Elfogadásra talált továbbá az a kezdeményezés is, hogy a hozzájárulók körét is növeljék. Az alap és a hozzájárulók körének kibővítéséről az IMF igazgató tanácsa dönt, várhatóan heteken belül.
Az IMF történetében idén először az angol rövidítéssel BRIC-országoknak nevezett Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta csoport, a legnagyobb feltörekvő gazdaságok jelezték, hogy hajlandóak hozzájárulni a NAB-hoz, de csak akkor, ha cserébe nagyobb beleszólást kapnak az IMF ügyeibe. A BRIC-országok ezzel jelentősen módosítanák az nemzetközi pénzügyi szervezeten belüli erőviszonyokat, megtörve a gazdag, iparosodott államok dominanciáját.
A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport idén április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét a háromszorosára, 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik. A bővítés csak részben érinti a NAB-ot, az új tőke túlnyomó részét kötvénykibocsátással szerzi meg az IMF. A nagy feltörekvő országok az áprilisi csúcsértekezletet követően tették világossá, hogy a hozzájárulással a befolyásukat is növelni kívánják.
A NAB létrehozását 1995-ben, a mexikói pénzügyi válság után kezdeményezték a világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7 csoport országai a kanadai Halifaxben tartott csúcsértekezletükön. Az IMF igazgató tanácsa 1998-ban nyitotta meg az alapot, amelyből mostanáig egy állam, Brazília kapott támogatást a dél-amerikai ország 1998-99-es válsága során.
Elfogadásra talált továbbá az a kezdeményezés is, hogy a hozzájárulók körét is növeljék. Az alap és a hozzájárulók körének kibővítéséről az IMF igazgató tanácsa dönt, várhatóan heteken belül.
Az IMF történetében idén először az angol rövidítéssel BRIC-országoknak nevezett Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta csoport, a legnagyobb feltörekvő gazdaságok jelezték, hogy hajlandóak hozzájárulni a NAB-hoz, de csak akkor, ha cserébe nagyobb beleszólást kapnak az IMF ügyeibe. A BRIC-országok ezzel jelentősen módosítanák az nemzetközi pénzügyi szervezeten belüli erőviszonyokat, megtörve a gazdag, iparosodott államok dominanciáját.
A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport idén április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét a háromszorosára, 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik. A bővítés csak részben érinti a NAB-ot, az új tőke túlnyomó részét kötvénykibocsátással szerzi meg az IMF. A nagy feltörekvő országok az áprilisi csúcsértekezletet követően tették világossá, hogy a hozzájárulással a befolyásukat is növelni kívánják.
A NAB létrehozását 1995-ben, a mexikói pénzügyi válság után kezdeményezték a világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7 csoport országai a kanadai Halifaxben tartott csúcsértekezletükön. Az IMF igazgató tanácsa 1998-ban nyitotta meg az alapot, amelyből mostanáig egy állam, Brazília kapott támogatást a dél-amerikai ország 1998-99-es válsága során.
