Az alapot feltöltő 26 tagország és intézmény képviselői az IMF washingtoni székhelyén helyi idő szerint kedden este állapodtak meg arról, hogy az eredetileg tervezett 500-ról 600 milliárd dollárra bővítik a NAB-ot.
Elfogadásra talált továbbá az a kezdeményezés is, hogy a hozzájárulók körét is növeljék. Az alap és a hozzájárulók körének kibővítéséről az IMF igazgató tanácsa dönt, várhatóan heteken belül.

Az IMF történetében idén először az angol rövidítéssel BRIC-országoknak nevezett Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta csoport, a legnagyobb feltörekvő gazdaságok jelezték, hogy hajlandóak hozzájárulni a NAB-hoz, de csak akkor, ha cserébe nagyobb beleszólást kapnak az IMF ügyeibe. A BRIC-országok ezzel jelentősen módosítanák az nemzetközi pénzügyi szervezeten belüli erőviszonyokat, megtörve a gazdag, iparosodott államok dominanciáját.

A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport idén április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét a háromszorosára, 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik. A bővítés csak részben érinti a NAB-ot, az új tőke túlnyomó részét kötvénykibocsátással szerzi meg az IMF. A nagy feltörekvő országok az áprilisi csúcsértekezletet követően tették világossá, hogy a hozzájárulással a befolyásukat is növelni kívánják.

A NAB létrehozását 1995-ben, a mexikói pénzügyi válság után kezdeményezték a világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7 csoport országai a kanadai Halifaxben tartott csúcsértekezletükön. Az IMF igazgató tanácsa 1998-ban nyitotta meg az alapot, amelyből mostanáig egy állam, Brazília kapott támogatást a dél-amerikai ország 1998-99-es válsága során.