Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Róna Péter kiemelte: a GDP csak a pénzben mérhető termelés és szolgáltatás alakulását mutatja, azonban azt nem vizsgálja, hogy ezek növekedése milyen folyamatok mentén valósul meg. Jelentős problémát jelent, hogy a GDP adatok megbízhatósága romlott az elmúlt évtizedekben, mivel a szolgáltatási szektor egyre nagyobb aránya miatt folyamatosan csökken az adatok pontossága. Emellett az állami szektor szolgáltatásainak jelentősége is felértékelődött az utóbbi időben, azonban a GDP ezt sem méri megfelelően. A jelenlegi mérési adatok szerint az államok átlagosan a GDP 40 százalékát költik arra, hogy előállítsanak 20 százaléknyi GDP-t, ami óriási mértékben pazarló államokat feltételez.
Róna Péter aláhúzta: a jövedelem és a fogyasztás legalább annyira fontos egy gazdaság számára mint a kibocsátás. Úgy vélte, nagyobb mértékben kellene mérni a háztartások jövedelmi helyzetét és a jövedelmet és a fogyasztást a vagyoni helyzettel együtt kellene kimutatni. Mint hangsúlyozta, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vagyoni különbségekre és azok alakulására, mivel a klasszikus piacok eltűntek, a legtöbb piaci szereplő oligopolisztikus szervezetekbe tömörült. Miközben a multinacionális vállalatok gazdasági jelentéseikben hatékonynak tűnnek, reálgazdasági hatékonyságuk igencsak megkérdőjelezhető.
Róna Péter kiemelte: ideje beismerni, hogy az emberek gazdasági tevékenysége nem tehető bele egy konzisztens rendszerbe, ezért a gazdaságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél jobban megértsék a valóságot.
A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság, és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által rendezett szerdai konferencián a szakemberek arra keresték a választ, hogy a GDP megfelelő mérőszám-e az életszínvonal meghatározásához. A konferencián a szakemberek elsősorban a másfél évvel ezelőtt létrehozott Stiglitz-bizottság jelentését tárgyalták, amely szerint a GDP jelenlegi középpontba állítása félrevezeti a döntéshozókat, mivel ők a GDP maximalizálására törekszenek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítanának a biztonságra, a levegő-, a víz- és a zajszennyezés csökkentésére, illetve más intézkedésekre, amelyek mind-mind fékezik a GDP növekedését.
Róna Péter aláhúzta: a jövedelem és a fogyasztás legalább annyira fontos egy gazdaság számára mint a kibocsátás. Úgy vélte, nagyobb mértékben kellene mérni a háztartások jövedelmi helyzetét és a jövedelmet és a fogyasztást a vagyoni helyzettel együtt kellene kimutatni. Mint hangsúlyozta, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vagyoni különbségekre és azok alakulására, mivel a klasszikus piacok eltűntek, a legtöbb piaci szereplő oligopolisztikus szervezetekbe tömörült. Miközben a multinacionális vállalatok gazdasági jelentéseikben hatékonynak tűnnek, reálgazdasági hatékonyságuk igencsak megkérdőjelezhető.
Róna Péter kiemelte: ideje beismerni, hogy az emberek gazdasági tevékenysége nem tehető bele egy konzisztens rendszerbe, ezért a gazdaságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél jobban megértsék a valóságot.
A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság, és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által rendezett szerdai konferencián a szakemberek arra keresték a választ, hogy a GDP megfelelő mérőszám-e az életszínvonal meghatározásához. A konferencián a szakemberek elsősorban a másfél évvel ezelőtt létrehozott Stiglitz-bizottság jelentését tárgyalták, amely szerint a GDP jelenlegi középpontba állítása félrevezeti a döntéshozókat, mivel ők a GDP maximalizálására törekszenek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítanának a biztonságra, a levegő-, a víz- és a zajszennyezés csökkentésére, illetve más intézkedésekre, amelyek mind-mind fékezik a GDP növekedését.
