EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az adat nyilvánosságának megállapítására egy újságíró által három éve indított perben a Fővárosi Ítélőtábla szerdán elutasította a KSH fellebbezését, és helyben hagyta a Fővárosi Bíróság által áprilisban hozott első fokú ítéletet, közölte Hollósi István ügyvéd.
Bár a per egy adott jelentés kiadásáról szólt, az ítélet indoklása általános érvényű, így valamennyi múlt- és jövőbeni hasonló jelentést hozzáférhetővé tesz, mondta az ügyvéd.
A túlzott deficit eljárás keretében évente kétszer kell - április 1-jéig, illetve október 1-jéig - a részletes államháztartási adatokról és tervszámokat tartalmazó úgy nevezett EDP jelentést küldeni az Eurostatnak. A jelentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium és a KSH közösen készíti, majd a KSH küldi el az Eurostatnak.
Az Eurostat észrevételei alapján a beküldőnek esetenként módosítania, javítania kell a beküldött anyagot, és az így véglegesített változatot az Eurostat teszi közzé (2006 óta a KSH is). Egyedül ebből a nyilvánosságra kerülő változatból azonban nem deríthető ki, hogy Eurostat hol kért javításokat, milyen tételek értelmezésében volt vita. Az utóbbira volt emlékezetes példa az autópálya-építés elszámolása a 2005-ös költségvetési deficitben.
Az elsőfokhoz hasonlóan az ítélőtábla is úgy foglalt állást, hogy az MNB, a Pénzügyminisztérium és a KSH által egyeztetett és aláírt kiküldött anyag nem minősül döntés-előkészítő anyagnak, mondta Hollósi István. Ugyancsak elutasította a KSH-nak a hozzáférés ellen általánosságban felhozott érvét is, hogy a két változat összehasonlításából egyedi adatokra lehet visszakövetkeztetni. Ha van ilyen veszély, az adatvédelmi törvény szerint az ilyen adatokat felismerhetetlenné kell tenni, de ez nem lehet akadálya a teljes anyag kiadásának.
Hollósi István megjegyezte, három évbe tellett, hogy az ügyben jogerős ítélet született, miközben az adatvédelmi törvény soron kívüli eljárást ír elő.
Bár a per egy adott jelentés kiadásáról szólt, az ítélet indoklása általános érvényű, így valamennyi múlt- és jövőbeni hasonló jelentést hozzáférhetővé tesz, mondta az ügyvéd.
A túlzott deficit eljárás keretében évente kétszer kell - április 1-jéig, illetve október 1-jéig - a részletes államháztartási adatokról és tervszámokat tartalmazó úgy nevezett EDP jelentést küldeni az Eurostatnak. A jelentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium és a KSH közösen készíti, majd a KSH küldi el az Eurostatnak.
Az Eurostat észrevételei alapján a beküldőnek esetenként módosítania, javítania kell a beküldött anyagot, és az így véglegesített változatot az Eurostat teszi közzé (2006 óta a KSH is). Egyedül ebből a nyilvánosságra kerülő változatból azonban nem deríthető ki, hogy Eurostat hol kért javításokat, milyen tételek értelmezésében volt vita. Az utóbbira volt emlékezetes példa az autópálya-építés elszámolása a 2005-ös költségvetési deficitben.
Az elsőfokhoz hasonlóan az ítélőtábla is úgy foglalt állást, hogy az MNB, a Pénzügyminisztérium és a KSH által egyeztetett és aláírt kiküldött anyag nem minősül döntés-előkészítő anyagnak, mondta Hollósi István. Ugyancsak elutasította a KSH-nak a hozzáférés ellen általánosságban felhozott érvét is, hogy a két változat összehasonlításából egyedi adatokra lehet visszakövetkeztetni. Ha van ilyen veszély, az adatvédelmi törvény szerint az ilyen adatokat felismerhetetlenné kell tenni, de ez nem lehet akadálya a teljes anyag kiadásának.
Hollósi István megjegyezte, három évbe tellett, hogy az ügyben jogerős ítélet született, miközben az adatvédelmi törvény soron kívüli eljárást ír elő.
