Emelkedik a nyugdíjkorhatár, változik a nyugdíj növelésének módszere, megmarad a korengedményes nyugdíjazás lehetősége, többletemelésben részesül számos nyugdíjaskorosztály – néhány konkrét módosítás 2010-ben, amelyeknek a mostani és a leendő nyugdíjasokra, illetve a járandóságok finanszírozhatóságára gyakorolt hatásairól is vitázhatna kormánypárt és ellenzék. Ehelyett feltételezésekre alapozott vádaskodásokkal estek egymásnak a múlt héten, és a csörték minden bizonnyal folytatódnak az országgyűlési választásokig. A tét nem csekély: 2,7 millió saját jogú nyugdíjas és ki tudja, hány aktív – majdani ellátott – szavazatáról lehet szó.
 HVG |
A lavinát a Figyelő című hetilapnak a Fidesz nyugdíjterveiről múlt csütörtökön megjelent cikke indította el. Az újság Varga Mihályra, a párt vezető gazdaságpolitikusára, volt pénzügyminiszterre hivatkozva egyebek között azt írta, hogy hatalomra kerülése esetén a Fidesz a nyugdíjrendszerben az úgynevezett svéd modell bevezetését tervezi, önfinanszírozóvá téve a Nyugdíjbiztosítási Alapot. E szerint az ellátásokat kizárólag a befolyó járulékbevételekből fedeznék, a központi büdzséből, azaz adóbevételekből nem. Ez pedig azzal járhat, hogy csökkennek a nyugdíjak, hiszen a költségvetés például 2009-ben is 354 milliárd forintot utalt át a magánnyugdíjpénztárba átlépettek kieső járulékbevételei miatt. Ez a pótlás – a magán-nyugdíjpénztári rendszer 1997-es bevezetésekor elfogadott szabály alapján – azért szükséges, mivel a jelenlegi nyugdíjasok aktív életszakaszukban kizárólag a felosztó-kiróvó elven működő állami nyugdíjrendszerbe fizették be járulékaikat, de ugyanezt nem kapják vissza a mostani pénztári tagoktól, hiszen azok nyugdíjközterheinek negyede már egyéni számlán landol. A költségvetés azonban a pénztári tagok kieső járulékainak kipótlásán felül is rendszeresen infúzión tartja a Nyugdíjbiztosítási Alapot azon egyszerű oknál fogva, hogy a nyugdíjak kifizetése törvényben garantált: a járulékbevételektől függetlenül meghatározott mechanizmus szerint kell emelni az ellátásokat.
A nyugdíjnövelés módszere épp az idén változott. A korábbi svájci indexálás (amikor az országos nettó átlagkereset várható emelkedését és az inflációt fele-fele arányban vették figyelembe) helyett most a GDP alakulása a mérvadó. 3 százalékosnál kisebb GDP-plusz esetén kizárólag a fogyasztóiár-emelkedéshez kell passzítani a nyugdíjak emelését, efölött – fokozatosan növekvő arányban – már az átlagkeresetet is számításba lehet venni, és csak 5 százalékos GDP-javulásnál lép be újra a svájci indexálás. Mindezek alapján idén januártól az inflációt követő, 4,1 százalékos nyugdíjemelésre volt mód.
 HVG |
A szocialisták azonnal lecsaptak a hetilapban közöltekre, mondván: a Fidesz tervei nyugdíjkatasztrófához vezethetnek, mert 15-20 százalékkal megnyirbálnák a már ellátásban részesülők járadékait, a nyugdíjkorhatár pedig akár 70 évre is emelkedhetne. Nem tudni, mi történhetett a színfalak mögött, mindenesetre Varga Mihály a Figyelő-cikk megjelenésének másnapján az MTI-nek már tagadta, hogy a Fidesz bármiféle modell bevezetését tervezné. Ezután, a „legjobb védekezés a támadás” elv alapján, az ellenzéki párt is offenzívába lendült. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője többek között azt állította, hogy a szocialista kormányzás alatt évről évre csökkent a nyugdíjak reálértéke (a statisztikák szerint 2002–2008 között ez valójában csak a 2007-es évre volt igaz, bár valószínűleg rossz évről tanúskodnak majd a 2009-es adatok is). Szijjártó szerint a szocialista kormányok intézkedései következtében alapvetően a nyugdíjasok által vásárolt termékek és szolgáltatások árai nőttek. Azt már nem tette hozzá, hogy az időskori ellátások emelésénél a nyugdíjas-fogyasztóikosár inflációjából kell kiindulni, ha az magasabb az általános fogyasztóiár-indexnél. A kabinetvezető szerint az MSZP-kormány a nyugdíjak „ellopására” tett kísérletet, amikor az Országgyűléssel elfogadtatta a magánnyugdíjpénztárak biztosítóvá alakítását is lehetővé tevő törvényt, amit azonban a köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollra küldött (HVG, 2010. január 9.).
Érte néhány érvágás a nyugdíjasokat a szocialista kormányzás alatt, ez kétségtelen. Tiszavirág-életűnek bizonyult például az – igaz, a szocialisták által bevezetett – 13. havi nyugdíj. A 2008-ban és azt követően nyugdíjba vonulóknál már teljesen nettósítják a nyugdíjat, vagyis a nyugdíjalapból nemcsak az adót, hanem a járulékot is levonják. (Ennek oka, hogy az újonnan megállapított ellátások időnként meghaladták a korábbi fizetés 80 százalékát, s ilyen gáláns helyettesítési ráta a Magyarországnál sokkal gazdagabb államokban sincs.) Szocialista kormányzati ciklusban lett adómentes, majd – a Fidesz-kormány gyakorlatához hasonlóan – adóterhet nem viselő járandóság a nyugdíj; ez a szabály magasabb adókulcs alá tolhatja a nyugdíjas jövedelmét. Baloldali kabinet vezette be azt is, hogy a korhatár alatti nyugdíjasok ellátását csak akkor lehet folyósítani, ha a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 12-szeresét (2010-ben 18-szorosát).
 HVG |
A mérleg másik serpenyőjébe is jutott azonban az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt. Visszaállították a Fidesz-kabinet által megszüntetett, a kevéske járadékból élőket segítő méltányossági nyugdíjemelést. Beadta a derekát a Bajnai-kormány arra a szakszervezeti kérésre, hogy a 2009 végére megszüntetni tervezett korengedményes nyugdíjazás az idén még fennmaradjon. Erre az ellátásra akkor van lehetőség, ha a munkáltató előre, egy összegben befizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba a munkavállaló előrehozott nyugdíjkorhatárának eléréséig a nyugdíját. Így erre már esélyt kaphatnak az 1953-ban születettek is. Az idén egyébként szigorodtak a korengedményes nyugdíjazás szabályai. Ha ugyanis a munkáltató és a munkavállaló hozzátartozónak (például házastárs, bejegyzett élettárs, egyenes ági rokon stb.) minősül, és a korengedményes nyugdíjazás után a munkáltató újrafoglalkoztatja a munkavállalót, a nyugdíjazásra vonatkozó megállapodásuk semmissé válik. Azaz megszűnik a nyugdíj folyósítása, és a nyugdíjbiztosítás visszafizeti a munkáltató által befizetett összeg maradékát.
Még a Gyurcsány-kormány dolgozott ki korrekciós programot azok számára, akiknek ellátása elsősorban azért lett alacsony, mert nyugdíjba menetelük évében kedvezőtlenek voltak a nyugdíj-megállapítási szabályok. Az elhatározást nem sikerült maradéktalanul teljesíteni; az idei korrekciót például eredetileg 2009-re tervezték, de ez 25 milliárd forinttal megdobta volna az államháztartási hiányt. Kérdés, hogy az idei időzítés kinek kamatozik majd – a nyugdíjasok a szavazóurnáknál a frissen kapott pluszt díjazzák, vagy inkább a halasztást büntetik. Mindenesetre a korrekciós program 2006–2010 között összesen 2,6 millió ellátást fejelt meg. Az érintettek száma ennél kevesebb, mert az özvegyi nyugdíjakat és a kilencvenes évek első felében nyugdíjba mentek ellátását kétszer is emelték.
MOLNÁR PATRÍCIA
