Az év első két hónapjában 5,9 százalékkal nőtt az ipari termelés a januári 3,4 és a februári 8,4 százalékos év/éves emelkedés eredőjeként, ám ezzel együtt is a kibocsátás messze elmaradt a két évvel ezelőttitől, hiszen tavaly januárban és februárban 22,4, illetve 28,9 százalékos volt az ipari kibocsátás hanyatlása. A termelés növekedését az ipari export 13,4 százalékos januári és 15,5 százalékos februári szárnyalása táplálta, miközben a belföldi értékesítés majdnem másfél éve folyamatosan zuhan. Az ipari export növekedésének értékét árnyalja, hogy a tavalyi év azonos időszakában a visszaesés 30 százalékos volt.

Előzetes adatok szerint az első két hónapban külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 664 millió euró volt, 568 millióval több, mint egy évvel korábban az export 16,4 és az import 9,9 százalékos növekedésének eredményeként.  Ebben is jelentős azonban a 30 százalék körüli visszaesését mutató bázisadatok szerepe. A folytatást illetően pedig óvatosságra int, hogy február végén az ipari export rendelésállomány 9,5 százalékkal maradt el a tavalyi alacsony szinttől, amikor a visszaesés 22 százalékos volt.

Az építőipar teljesítménye a tavalyi 4,3 százalékos csökkenést folytatva januárban 13,5, februárban 10,1 százalékkal csökkent tovább a tavalyi alacsony bázisról, amiben csak kisebb rész magyarázható a szezonálisan erősen ingadozó ágazatban az idei tél hatásával.

A bruttó átlagkereset februárban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a januári extra kifizetésekkel, amelyek az év/éves növekedést 6,5 százalékra nyomták föl, az első két hónapban 3,7 százalékos volt a bruttó keresetnövekedés. A költségvetési szférában januárban 8,9 százalékkal nagyobb bruttó keresetet számoltak el, míg februárban már 6,2 százalékkal csökkent a kereset az egy évvel korábbihoz képest azt  igazolva, hogy az előző hónapban  kiugró növekedés az átlagosan 49 ezer forintos eseti kereset kiegészítésnek tudható be. A prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetésektől megtisztított rendszeres bruttó átlagjövedelem februárban 3,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az adóváltozások eredményeként a nettó keresetek 10,3 százalékkal nőttek január-februárban, de a januári egyszeri kifizetések súlyát mutatja, hogy februárban az éves növekedés csak 7,7 százalékos volt, amiből – az 5,7 százalékos inflációval számolva – 1,7 százalékos reálbér növekedés adódik, míg az első két hónapra számolt reálbér növekedés hajszállal maradt csak el a 4 százaléktól.

Az első negyedévben 6 százalékos volt a fogyasztói infláció, éppen duplája az egy évvel korábbi 3 százalékosnak, döntően az áfa- és jövedéki adóemelés hatásai miatt, mely utóbbit igazolja, hogy 11 százalékkal többe kerültek a dohányáruk és a szeszes italok, az üzemanyag pedig 20-30 százalékkal drágult. Márciusban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, amiben a szolgáltatások az átlagnak megfelelően drágultak, az élelmiszerek ára viszont csak az idényáras termékek miatt emelkedett 2,3 százalékkal.

A munkanélküliség 16 éves csúcsra, 11,8 százalékra emelkedett az első negyedévben. Az adatok szerint azonban a munkát keresők számának, azaz a gazdasági aktivitásnak a növekedése a foglalkoztatás csökkenését hajszállal meghaladó arányban járult hozzá a munkanélküliség növekedéséhez: a munkanélküliek száma 95 ezerrel nőtt, a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség 50 ezerrel emelkedett, a foglalkoztatottak száma pedig 45 ezerrel csökkent a múlt év első negyedéhez képest.

A reálbérek növekedése ellenére január-februárban tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom éppen három év szakadatlan tartó visszaesése. A lakossági fogyasztás csökkenéséért, becslések szerint csaknem felerészben felelős a munkanélküliség növekedése, más részét a hitelrészlet fizetések és a megtakarítások emelkedése magyarázhatja. Az előző évihez képest 4,7 százalékos forgalomcsökkenésen belül az élelmiszerfogyasztás 3,5 százalékkal, a bútorvásárlás 6,3 az üzemanyag fogyasztás 9,7 százalékkal csökkent, míg a használtcikk forgalom 11,7, az illatszer kereslet pedig 3,7 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH adataiból.