A jelentés "az euróövezeti tagság alól mentességet" kapott kilenc ország (Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Románia, Svédország) közeledésében, konvergenciájában elért előrehaladást értékelte, és megállapította, hogy közülük csak Észtország teljesíti valamennyi feltételt, továbbá hogy "egyenetlenül haladtak előre a közös valuta bevezetése felé".
 
A bizottság megjegyezte, hogy az értékelés figyelembe veszi a globális pénzügyi válságot, amely hatással volt a számszerűsített kilátásokra. A jelentés Magyarországra vonatkozó részében az uniós végrehajtó testület emlékeztetett arra, hogy az államháztartási hiány a magyar tervek és az uniós ajánlások szerint csak jövőre csökken az eurócsatlakozást szabályozó, úgynevezett maastrichti kritériumok között szereplő 3 százalékra a bruttó össztermékhez viszonyítva. Utalt a bizottság arra is, hogy nemrégiben kiadott gazdaság előrejelzése szerint ennek eléréséhez jövőre az eddig bejelentettekhez képest még pótlólagos intézkedésekre lesz szükség.
 
Az inflációt a bizottság az idén 4,6 százalékra prognosztizálja, míg a csatlakozásra most alkalmasnak talált Észtország esetében (márciusról márciusra) egy százalékban állapította meg a referenciaértéket. Úgy vélte azonban, hogy a jövő év második felében az áremelkedés 3 százalék alá csökkenhet Magyarországon. Kedvező, a gyorsabb közeledést lehetővé tevő jelnek tekintette Brüsszel azt is, hogy az euróövezeti áralakulással szembeni különbség magasabb a szolgáltatások, mint az árucikkek esetében.

A belső államadósság a GDP-arányos 60 százalékos referenciaértékkel szemben az idén 78,9 százalékra várható Magyarországon – áll a jelentésben. A bizottság azonban utalt arra, hogy az adósság mostantól várhatóan csökken, és a konvergenciaprogram szerint 2012-ben már csak 73,6 százalék lesz. Ennél a referenciaértéknél ráadásul az uniós előírás nem a referenciaérték teljesítése, hanem "megfelelő ütemű közelítése".

A negyedik kritérium, a hosszú távú kamatlábak tavaly év végén 8 százalék körül alakultak, szintén magasabban az érvényes referenciahatárnál, amely a jelentésben számított (idén márciusi) szint szerint 6 százalék volt.

Megjegyezte a bizottság azt is, hogy bár a forint egyelőre nem vesz rész az eurócsatlakozás "előszobájának" is tekintett uniós árfolyam-mechanizmusban, tavaly nyár óta a váltási árfolyam általánosságban véve stabilnak tekinthető. A jelentés szerint a nemzeti bank függetlenségének területén nincs teljesen összhangban a magyar szabályozás az uniós előírásokkal. Brüsszel egyebek között azt kifogásolja, hogy az államot képviselő Pénzügyminisztériumnak törvényes befolyása van a bank mérlegének, illetve nyereségjelentésének összeállítására.

A bizottság nem foglalt állást arról, milyen időtávlatban számít az összes kritérium teljesítésére Magyarországon. A testület azonban korábban már értésre adta, hogy a céldátum kitűzése nem feladata a brüsszeli konvergenciajelentésnek, abban a mindenkori kormány az illetékes.