Az MKB esetében azt kifogásolta egy ügyfél, hogy két ízben, amikor devizaösszeget utalt át, a bank a kondíciós listán feltüntetett 0,1 százalékos jutalékon felül 0,15 százalék külön jutalékot is felszámolt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította: a két magyarországi bank közötti devizaátutalás lebonyolításánál levelező bank közbeiktatására került sor. A bank üzletszabályzata tartalmazza ugyan, hogy a pénzügyi szervezet levelező bank szolgáltatását veheti igénybe, ám arról nem rendelkezik, hogy a levelező bankok közreműködésének költségei vannak, amelyet bizonyos esetekben az ügyfél köteles viselni. 

A felügyelet ezért arra kötelezte az MKB-t, hogy üzletszabályzatában az ügyfelek számára elérhető módon rögzítse, hogy milyen esetekben kerülhet sor levelezőbanki költség felszámítására, és annak viselése mely esetekben terheli az ügyfelet. A CIB esetében is ügyfélpanasz nyomán járt el a felügyelet. Az ügyfél azt kifogásolta, hogy amikor lejárt a lekötött betétje, hiába kérte az összeg átutalását egy másik banknál vezetett számlára, ez nem történt meg, s nem is értesítették a tranzakció elmaradásáról és annak okairól. Mindezek miatt pedig kár érte, mert a másik számlát egy kedvező feltétel - évi 12 százalékos betéti kamat - miatt nyitotta, amitől elesett. 

A bank arra hivatkozott, azért nem tudta az átutalási megbízást teljesíteni, mert az ügyfél időközben készpénzt vett fel a betétszámláról, s ezt követően a rendelkezésre álló összeg kisebb volt, mint aminek átutalására az ügyfél megbízást adott. A tranzakció sikertelenségéről a bank nyilatkozata szerint megpróbálták tájékoztatni az ügyfelet, de eredménytelenül, az értesítési címre kiküldött bankszámla kivonatból - ezt a felügyelet rendelkezésére bocsátották - ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a tranzakció nem történt meg. 

A CIB a mintegy egymilliós követelésre méltányosságból 11 863 forintot - másfél havi 12 százalékos bruttó kamatot - jóváírt az ügyfél bankszámláján. A PSZÁF enyhítő körülményként vette figyelembe a bank együttműködő eljárását.

Biztosítási alkuszokat bírságoltak

Öt biztosítási alkuszra egyenként 200 ezer forintos felügyeleti bírságot szabott ki a PSZÁF, egyben felszólította őket, hogy a felelősségbiztosítási szerződések meglétét igazoló kötvényt küldjék meg a felügyeletnek. 

A bírságoló határozatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett határozatok szerint az INNO-CENTRAL Biztosítási Alkusz Kft.-nek, a GLOBAL Biztosítási Alkusz és Bankügynök Zrt.-nek, a HORICO Biztosítási Alkusz Kft.-nek, az EURO-ALKUSZ Magyarország Biztosítást Közvetítő Kft.-nek, valamint a DIRECTOR DELTA Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nek postázták. 

A biztosításközvetítői tevékenységet végző cégeknek káreseményenként legalább 1 120 200 euró, vagy pedig egy évre összesen legalább 1 680 300 euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük a tevékenységük során esetlegesen elkövetett szakmai hibák fedezésére. Az alkuszoknak két munkanapon belül be kell jelenteniük a felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését. Aki nem rendelkezik ilyen szerződéssel, szankcióval számolhat, illetve a további működéshez a felelősségbiztosítási szerződést meg kell kötnie.