Azok a jelek (csak pár példát említve), amelyek a kormányzati honlapok OMG-s (értsd: Oh My God! Te jó Isten – micsoda szörnyűség) megcímkézésétől, katonai vezetők leváltásán, s a honvédség szakmai és morális válságának emlegetésén át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjének (akinek tevékenysége az indoklás szerint veszélyeztette a szervezet működését) menesztéséig egyetlen képet sugallnak. Ami eddig volt, az minden rossz. Mindent újjá kell építeni, rendbe kell tenni, át kell alakítani, hogy a bezengett „forradalommal” egy új konszolidált Magyarország jöhessen létre a kétharmados parlamenti többséget élvező Fidesz vezetésével. Ebbe a vonulatba szépen illeszkednek a gazdasági vészhelyzetről, csontvázakról és közelgő államcsődről festett rémképek.

A baj az, hogy amíg például a honvédség becsülete vagy szakmai helyzete nem nagyon izgatja a magyar gazdaság finanszírozásának hátteret adó nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, addig egy potenciális államcsőd nagyon is. A Fidesz vezetői tudhatnák, hogy a piacok minden ezzel kapcsolatos magas szintű megnyilvánulásra azonnal reagálnak. Ahogy ez megtörtént, amikor (a Fidesz által az utóbbi időben sokat támadott) Simor András jegybank elnök tavaly januárban arról beszélt, hogy az euró árfolyama akár 280-285 forint is lehet, s az árfolyam a kiinduló 265-ről azonnal 277 forintra ugrott.

Rémképek és hibás tények

Bár a magyar finanszírozási feltételek alakulásában mindig fontos jelzéseket adó londoni elemzők pénteki értékelései szerint „tényszerűen hibás” Magyarország pénzügyi helyzetét Görögországéhoz hasonlítani, és a Fidesz e nyilatkozatokkal valószínűleg inkább az adócsökkentések várható elmaradást igyekszik magyarázni, a piac reakciói mégis meglehetősen hevesek. Pénteken ugyanis csaknem egy évi csúcson járt a londoni kereskedésben a magyar törlesztéskockázatra köthető biztosítási tranzakciók díjszabása a fideszes nyilatkozatokat követően, az euró árfolyama 290 forint közelébe szaladt, két nap alatt 15 forintot gyengülve, az OTP árfolyama pedig a BÉT-en pénteken több mint 10 százalékot esett.

„Érthetetlen módon a Fidesz csak most kezd rájönni, hogy sem a nemzetközi piac, sem az Európai Unió, sem az IMF nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy lazítsunk a jövőre 3 százalék alá menő költségvetési hiányt ígérő adósságpályán” – magyarázta saját forgatókönyvét a hvg.hu-nak Madár István, a Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszékének adjunktusa. A közgazdász szerint a késői felismerésnek részben az is az oka, hogy eddig minden új magyar kormány sikeresen eljátszotta azt a játékot, hogy nagy „csontvázakat” talált a szekrényben, súlyosabb helyzetet a vártnál, ezért nagyobb mozgástérre van szüksége a költekezéshez, mint amekkorát a nemzetközi intézményeknek tett vállalásai lehetővé tennének. Ez eddig mindig be is jött.

Költekezési vágyak

Valószínűleg ennél egy kicsit több most a célja a Fidesznek, amikor óriási hiányt akar felfedezni a költségvetésben, miközben egész Európa éppen az ellenkezőjét bizonygatja – véli Madár István. Feltehetően így akarja megalapozni a költségvetési szigor enyhítését igénylő gazdaságpolitikáját, különben nem lesz lehetősége például a beígért adócsökkentésre, a devizahitel-konvertálásra, a nyugdíjpénztár-államosítási ötletre, még ha ezen elképzelések zöme eléggé hamvába holtnak tűnik is. Az viszont a közgazdász szerint rejtély, hogy miért ilyen későn veszi észre a Fidesz, hogy az eszkalálódó adósságválságtól való félelem mindent megváltoztatott. A piac már nem olyan türelmes velünk, mint korábban volt. Ilyen feszült helyzetben a magyar gazdaság valós állapotánál rosszabb képet festeni nagyon kártékony dolog. „Ha pár napig 280 körül mozog az euróárfolyam és magasba szöknek a CDS-felárak, még nem dől össze a világ, de ha mindez tartósan beárazódik, akkor évente akár több tízmilliárdos kár keletkezhet a nyilatkozatok miatt” – magyarázta Madár István. Arról nem is beszélve, hogy mit váltanak ki az ilyen kijelentések az államadósságot finanszírozó külföldi befektetőkből. Ha elhiszik a drámai helyzetet, akkor nyilván máshová fogják vinni a pénzüket. Pedig legalább már a lejáró adósságait sikerül mostanság az országnak a piacról meghosszabbítania.

„Feltehetően mindent szépen kigondoltak előre: kicsit várnak és a média figyelme mellett erősen keresgélnek, aztán rácsodálkoznak a költségvetés tarthatatlan helyzetére, nehéz szívvel, széttárt karokkal átírják korábban hangoztatott vagy csak sugallt terveik egy részét, s ebből a katasztrofális helyzetből indulva már a legkisebb eredmény esetén is joggal várják a közvélemény elismerését – írja blogjában Török Gábor politológus. − Nincs másra szükség ehhez, mint egyre erősödő, drámai hangú bejelentésekre, amelyek előkészítik, majd igazolják a „nagy a baj” tételét. Működőképes is lehetett volna ez a konstrukció, ha nem jön közbe a görög válság, amely az eredetileg belső felhasználásra szánt katasztrófa-kommunikációba hirtelen bekapcsolta a nagyvilág erre most a szokásosnál is érzékenyebb megfigyelőit."

A zavaró nyilatkozatok hátteréről várhatóan hétvégén sem tudunk meg sokkal többet, bár a Fideszes politikusok akkorra ígérték a nagy tényfeltárást és a kríziskezelő programot. A piaci pletykák szerint a Fidesz egy nagy hiányszámmal fog előrukkolni, 7 százalékot rebesgetnek.  „Ehhez beleszámolnak majd mindent, amit tudnak, kicsit zsonglőrködnek a számokkal, s ekkora hiányba belefér majd némi adócsökkentés is. Aztán megnézik, hogy mit szól hozzá a piac, Brüsszel és az IMF, tesztelve, hogy meddig terjed a mozgásterük” – mondja Madár István. Jó esély van rá, hogy jottányit sem enged a nemzetközi nyomás, akkor a Fidesznek ki kell találnia egy új, működőképes gazdaságpolitikát.