Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A gazdasági "tényfeltáró bizottság" részjelentésében szereplő nagyságrendű "veszteség" elvileg is csak a kkv-k hitelezésének forrásaként felhasznált, nemzetközi pénzpiacokról felvett források mögött álló állami árfolyam-garancia lehívásából keletkezhetne, akkor, ha a forint árfolyama az euró bevezetésekor a 300 forint/euró körüli szinten stabilizálódna, illetve, ha ezen a szinten a bank tulajdonosa megszüntetné az MFB ez irányú tevékenységét - fejti ki a bank.
Hangsúlyozzák: független auditor és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vizsgálata is megerősíti, hogy az MFB valamennyi várható kockázatra a szükséges mértékű tartalékokat megképezte, ezek megfelelő biztosítékot jelentenek a biztonságos működésre.
A jelenlegi 280 körüli, vagy, annál is gyengébb forint árfolyamot sem a belföldi, sem a nemzetközi szakértők és szervezetek nem tartották és tartják reálisnak − hívja fel a figyelmet az MFB. Az állami árfolyamgarancia biztosítja a nem euróval rendelkező gazdaságokban a fejlesztéspolitika által preferált fejlesztési célokat úgy, hogy az Európai Unió versenypolitikájával összeegyeztethető módon kedvezményes hitelekkel finanszírozza a vállalkozásokat.
Varga Mihály, a tényfeltáró bizottság vezetője szombaton a bizottság részjelentését ismertetve azt mondta: a Magyar Fejlesztési Banknál és a Hitelgarancia Rt.-nél 100 milliárd forint nagyságrendű veszteséggel kell számolni, amire nincs fedezet. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter valótlannak nevezte ezt az állítást. Emlékeztetett rá: a kormányváltás előtt az MFB-t átvilágította egy neves könyvvizsgáló, s annak megállapításai szerint a bank kétes kinnlevőségei megfelelően, sőt túl is vannak fedezve tartalékokkal. A Hitelgaranciánál pedig joggal lehet számítani arra, hogy a recesszió végeztével a beváltandó garanciák mértéke csökkenni fog.
A bank közleménye emlékeztet arra, hogy az MFB a válság ellenére 2009-ben is növelte üzleti aktivitását, miközben takarékos költséggazdálkodást folytatott. Mérlegfőösszege elérte az 1 135,9 milliárd forintot, hitelállománya 710 milliárd forintról 823 milliárd forintra bővült. A bank 2,55 milliárd forint adózás előtti nyeresége meghaladta a 2009. évi tervezettet és 2009. évi mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredménytartalék terhére 12 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonos magyar állam részére.
Az MFB gazdálkodása 2010 első negyedévében a tervezettnek megfelelően alakult: március végéig 32,9 milliárd forint új hitelt folyósított, míg a banküzemi költségei a tervezett alatt maradtak. Mindezeket a negyedéves auditált mérleggel együtt adja át a tulajdonosi jogokat gyakorló új miniszternek.
