Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Európai Bizottság erről szóló előterjesztésének célja a fogyasztók jobb tájékoztatása, ugyanakkor annak elkerülése, hogy az új szabályok túlzott terhet jelentsenek az élelmiszeripar, különösen a kis- és közepes vállalatok számára. A javaslat összevonná, egyszerűsítené és felülvizsgálná a meglévő uniós élelmiszer-címkézési szabályokat. A parlamentben megszavazott szöveg szerint a címkéken kötelező lenne feltüntetni az energia-, zsír-, telítettzsír-, cukor- és sótartalmat. Emellett a csomagoláson közölni kell a napi ajánlott bevitel mennyiségét, valamint fel kell tüntetni a protein-, rost- és transzzsírsavtartalmat is.
A parlamenti többség elutasította azt az indítványt, amely előírta volna, hogy piros, sárga, illetve zöld színekkel jelöljék a magas, közepes, illetve alacsony só-, cukor-, illetve zsírtartalmat. Bizonyos termékeknél - például a marhahúsnál, a méznél, olívaolajnál, gyümölcsnél, zöldségnél - már most is kötelező a származási ország feltüntetése. A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy ezt kiterjesszék az összes hús- és tejtermékre, valamint az egy összetevőjű termékre. A hústermékek címkéinek tartalmazniuk kell az állat születésének, tartásának és levágásának helyét. Azt is jelölni kell, ha az állatot - bizonyos vallási előírások miatt - kábítás nélkül ölték le.
A képviselők a nem előre csomagolt termékeket - ilyen például a hentesnél vásárolt hús - kivennék a tápértékcímkézési kötelezettség alól. A kézzel gyártott élelmiszertermékeket előállító mikrovállalkozásoknak szintén nem kellene címkézniük. A parlamenti többség az alkoholokat is mentesítené a kötelezettség alól, viszont szigorúan címkézné a kevert alkoholos italokat.
Az EP 559 igen, 54 nem vokssal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a szöveget. A tervezet azonban az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanácsból jó eséllyel második olvasatra visszakerül majd a parlamentbe. A jogszabály végleges elfogadása után az élelmiszeriparnak három éve lesz az átállásra, kivéve a száznál kevesebb főt foglalkoztató, ötmillió eurónál kisebb forgalmú cégeket, amelyek öt évet kapnak a felkészülésre.
