„Az EKB gondoskodik róla, hogy ne merülhessen fel semmiféle probléma” – biztosította Christian Noyer, az EKB igazgatótanácsának tagja az „Europe 1” rádiócsatornát.

2009 júniusában több mint 1100 pénzintézett jegyzett le egy éves lejáratú kötvényt 442 milliárd euró értékben. A teljesítés most válik esedékessé, ami hatalmas likviditási érvágást jelent az európai bankrendszernek, miközben a rendszeren belül továbbra is bizalmatlanság uralkodik a bankok között, óvakodnak egymásnak hitelezni.

A hitelforrások megőrzése érdekében az EKB továbbra is 1,0 százalékos kamatozású kincstárjegyekkel áll a bankok rendelkezésére, de már csak legfeljebb három hónapos lejárattal. Hosszabb lejáratú kötvények kibocsátásától saját rugalmassága és a piaci stabilitás megőrzése érdekében tartózkodik az EKB. Rövidebb határidejű kötvények kibocsátása viszont egyéb likviditási források felé terelné a bankokat.

A 3 hónapos kötvények iránti kereslet így az euróövezeti pénzügyi rendszer egészségi fokmérőjévé vált. "Az aukción részt vevő bankok azt árulják el, hogy a tőkepiacon nehezen jutnak forráshoz" – mondta Luca Cazzulani, az UniCredit szakértője. Az EKB kondíciói ugyanis rosszabbak a piaci kondícióknál.

A Financial Times keddi beszámolója szerint elsősorban spanyol bankok szorgalmazzák az egy éves tenderek újraindítását a likviditási problémák áthidalására. A lap idéz is egy spanyol bankárt, aki abszurdnak nevezi az EKB magatartását. "Minden jegybanknak gondoskodnia kell a likviditásról, az EKB azonban nem ezt a politikát követi" - mondta a bankszakember. A spanyol bankoknak manapság különösen nehéz hitelhez jutniuk a tőkepiacon. Ez leginkább a spanyol takarékpénztáraknak okoz komoly nehézséget.

A pénzügyi krízis idején az EKB és más jegybankok több alkalommal is hatalmas összegeket juttattak a bankrendszerbe, mivel az egymás iránti bizalmatlanság miatt a bankok közötti hitelezés gyakorlatilag megszűnt, és csak így lehetett elkerülni a hitelforrások elapadását.

2009 végén a jegybankok már úgy látták, hogy sikerült túljutni a pénzügyi krízis csúcspontján, ezért az expanzív politika korlátozása mellett döntöttek, és hosszabb, egy éves lejáratú kötvények korlátlan kibocsátásával már nem növelték tovább a pénzügyi rendszer likviditását.

Azóta azonban Görögország és néhány más euróövezeti tagállam adósságtörlesztési problémái miatt ismét súlyosbodni kezdett a likviditási helyzet, és a spanyol, portugál bankok is egyre nehezebben jutnak forrásokhoz.