Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A panaszosok szerint a rendszerváltás utáni termelőszövetkezet-felosztás és felszámolás során nagyjából egymillió hajdani szövetkezeti paraszt érdeke sérült − írja a megyei napilap. Ötmillió hektárnyi szántó és egymillió hektár erdőterület után követelnek kárpótlást. Képviselőjük, Szalai József az Alkotmánybíróság egy 2001-es határozatára hivatkozik, amelyben a testület kijelentette, a kilencvenes évek elejének szövetkezeteket érintő törvényei alkotmányellenesek voltak. A panaszosok követelése közel akkora, mint Magyarország három éves költségvetése, s átlagosan 34 millió forint jutna minden egykori szövetkezeti tagnak.
A hajdani segesdi téesztag szerint egymillió embert – 800-850 ezer dolgozót és 150-200 ezer nyugdíjast – érintett a szövetkezetek felbomlása. Törvény született a felosztásról, vagyonelosztásról, de egyik sem került kontrollra az Alkotmánybíróság (AB) elé az ezredfordulóig. Csak 2001-ben fordult az SZDSZ az AB-hez, amely kimondta, hogy törvényellenesek voltak a törvények, mert sérült a szövetkezetek autonómiája. A földeket, a jószágot, az eszközt ugyanis a tagok vitték be a közös munka miatt, ám az állam döntött a felosztásról – idézi a megyei lap Szalai Józsefet.
Az egykori szövetkezeti tag szerint az AB-határozattal bebizonyosodott, igazságtalanság és alkotmánysértés érte a magyar téeszparasztságot, ráadásul a kárpótlási jegyes kártérítésről már akkor is kijelentették, csak részleges jóvátételt jelent. A teljes kárpótlás érdekében benyújtottak egy panaszt az országgyűlésnek. Jelenlegi vagyonértéken az ötmillió hektár szántó és az egymillió hektárnyi erdő után 34 ezer milliárd forintot jelöltek meg, szerintük ennyi kár érte a szövetkezeti parasztságot.
Magyarországon eddig nem értek el eredményt. Bár a jogosultságot nem vitatta senki, egy 2009-es államtitkári tájékoztatás szerint a költségvetés nincs olyan helyzetben, hogy a kárpótlás véglegesen megtörténjen. Nem kaptak érdemi választ Sólyom László államfőtől és Schmitt Pál leendő elnöktől sem. A volt téesztagokat képviselő Szalai József így most európai uniós segítséget vár az ügyük megoldásához.
