Vajon Budapest gazdasági függetlenség iránti vágya teljesülhet? – teszi fel a kérdést Richard Barley, az írás szerzője, aki már korábban is foglalkozott a magyarországi pénzügyi és politikai helyzettel.

Amióta Magyarország kinyilvánította, hogy az IMF nélkül, egyedül kíván tovább haladni, a forint mozgolódott egy kicsit, de az árfolyam-kockázati költségek (CDS) csökkentek, s a kormány csütörtökön a vártnál nagyobb mennyiségű kötvényt tudott értékesíteni.

A magyar politikusok júniusban pánikot keltettek, amikor arról beszéltek, hogy Magyarország osztozhat Görögország sorsában. A hitelességi problémák felerősödtek, amikor az IMF és az EU küldöttségével való tárgyalások egy 20 milliárd eurós készenléti hitelről összeomlottak. Orbán úr most azt mondja, hogy az országnak nincs szüksége az IMF finanszírozásra és a piacra fog támaszkodni ehelyett. A kormány ragaszkodik hozzá, hogy teljesíteni tudja a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, s állítja a rövidtávú likviditás megőrzése nem jelent problémát – ismerteti a cikk az utóbbi hetek fejleményeit.

A baj az – olvasható az elemzésben –, hogy ez a viszonylag jóindulatú kép nem feltétlenül marad folyamatos. Igaz, a külföldi befektetők már csökkentették részesedésüket a magyar államadósságban. A befektetések szintje – az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint – az első negyedévben 2,2 billió forintra esett (ami a 2003-as nívónak felel meg) a 2008-as 3,2 billió forintról. Ennek ellenére a J.P. Morgan figyelmeztetett, hogy a befektetők tovább kurtíthatják magyar pozícióikat. Rossz esetben „az IMF-program politikai horgonya nélkül” nehéz lehet új befektetőket találni, különösen, ha a kockázatoktól való félelem ismét globálisan visszatér.

A hitelminősítések belobbanthatják e gyúanyagot. A hitelkockázati (CDS) piac Magyarországot már a befektetésre nem ajánlott kategóriába árazza. A hitelminősítő cégek még nem léptek, de egy leminősítés (például a Standard & Poor’s által érvényben tartott BBB-mínusz szint a legalsó befektetési grádics) további eladásokat válthat ki – olvasható a WSJ cikkében.

Orbán úr úgy tűnik, hogy számít a minősítési akciókra, de talán nem készült fel a potenciális következményekre abban, hogy mennyire lesz képes garantálni a piaci finanszírozást – vélekedik Richard Barley. Szerinte a minősítő cégek arra várnak, hogy a kormány ismét leüljön az IMF-fel. Ha Magyarország köti az ebet a karóhoz, leminősíthetik.

Végül tanácsot is ad a magyar miniszterelnöknek. Szerinte óvakodnia kellene attól, hogy a viszonylag nyugodt piaci reakciót politikájának támogatásaként fogja fel. Sőt, ha az IMF-től való eltávolodástól reméli – ahogy mondta – Magyarország elveszített gazdasági függetlenségének visszanyerését, azzal hatalmat ad a piacnak. És ez még sokba kerülhet.