Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nagyságrendekkel javítaná az uniós tagállamok államadósság- és deficitmutatóit az a lengyel–magyar kezdeményezés, amely a nemzeti elszámolások részévé tenné a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és a kasszákhoz befolyó járulékokat – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
A már korábban is fel-felvetett terv megvalósulására jövőre annyiban lehet a szokásosnál több esély, hogy az év első felében magyar, a másodikban pedig lengyel elnökség alatt zajlik az EU élete.
A hét elején Donald Tusk lengyel miniszterelnök, szerdán pedig Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter "tört lándzsát" az átalakítás mellett, amely mindkét ország GDP-arányos államháztartási deficitjét százalékpontokkal javítaná a következő években.
Ha a tervek az őszi Ecofin-csúcson netán értő fülekre találnak – amire egyelőre kevés az esély –, a magyar büdzsé többletet produkálna, az államadósság mértéke pedig egy csapásra a GDP 78-79 százalékáról 73-74-re csökkenne. Mindennek azonban komoly ára is lehet: a piacok megorrolása, jogi-alkotmányossági nehézségek, a "jótékony" hatások pedig néhány év alatt amúgy is kifutnának – áll a lapban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Az állami és a NER-vállalat szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről, aminek keretében „kihasználnák a szinergiákat”.