Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap csütörtöki számában elemzést közöl, amelyben arra a kérdésre keresi a választ, hogy Magyarországnak miért sikerül a nemzetközi tőkepiacokról finanszíroznia kiadásainak egy részét, miközben a magyar államadósság jóval magasabb, mint a román, Bukarest pedig mégis rászorul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására.
Az újság a féloldalas elemzést Orbán Viktor portréjával illusztrálja, és megállapítja, hogy a magyar kormányfő "hátat fordított az IMF-nek, visszanyerve így a magyar gazdaság önállóságát". A lap emlékeztet arra, hogy a román államadósság 2009 végén a bruttó hazai terméknek (GDP) a 23,7 százalékát tette ki. Laurian Lungu, a Macroanalitica gazdasági elemzői csoporttól úgy véli, hogy a romániai és a magyarországi helyzet elsősorban abban különbözik, hogy a magyar kormány hitelesebbnek tűnik, mint a román kabinet, mert budapesti kormány már alkalmazta azokat az intézkedéseket, amelyeket a választás előtt jelentett be.
Ezzel szemben a román kormány − folytatja az elemző − csak külföldi unszolásra hozta meg a takarékossági intézkedéseket. Lungu szerint egy ország hitelképességének vizsgálatakor nem csak az államadósság számít, hanem a teljes külföldi adósság a fontos. Emlékeztetett, hogy Romániában a magánszektor elég magas külföldi adósságot halmozott fel, ami kihathat az állami költségvetésre is, hiszen ha ezek a vállalatok nem tudják visszafizetni tartozásaikat, akkor fennáll az a veszély, hogy adóikat sem fogják törleszteni.
Az elemző szerint Magyarország makrogazdasági szinten "megtette azt, amit kellett", és ezért elnyerte a nemzetközi piacok bizalmát. Az elemző szerint a magyar államadósság valóban magas, de ennek köszönhetően elég fejlett infrastrukturális hálózattal, oktatási és egészségügyi rendszerrel rendelkezik Magyarország.
Dragos Cabat elemző szerint Magyarország másik erős pontja Romániával szemben az, hogy Budapestnek sikerült lehívnia az európai uniós támogatások 99 százalékát − olvasható a Ziarul Financiarban.
