EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az MNB honlapján közölt indoklás szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok bekövetkezte, vagy az ország kockázati megítélésének újabb romlása szükségessé teheti az alapkamat emelését. A testület most az inflációs folyamatokat és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátást tekintve döntött a kamat szinten tartása mellett. Az infláció várható alakulásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűzését - jegyezte meg a monetáris tanács üléséről kiadott közlemény.
A tanács megítélése szerint, bár 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanságot tükrözi – áll a közleményben.
Az elmúlt hónapban a globális kockázatvállalási hajlandóság és Magyarország kockázati megítélése is változékony volt. A svájci frank erősödése az euróval, illetve a forinttal szemben különösen nagy terheket ró a svájci frankban eladósodott háztartásokra. A devizaadósok csökkenő törlesztési képessége a bankoknál jövedelem- és portfólióromlást eredményez, ami a hitelkínálat visszafogásához vezethet. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormány kinyilvánította az elkötelezettségét a 2011-es 3 százalékos hiánycél mellett. A hiánycél elérését alátámasztó konkrét intézkedések ismeretében az ország kockázati megítélése javulhat - állapította meg a monetáris tanács.
A magyar növekedési kilátásokat rövid távon a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A gazdasági növekedés motorja idén az élénk külső kereslet. A bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a fogyasztási kereslet stagnál, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá a növekedéshez – állapította meg a testület.
A legfrissebb inflációs adat összhangban áll az augusztusi inflációs jelentés alappályájával a tagok szerint. A korábbi hónapoknál gyengébb árfolyam hatása a fogyasztói árakra egyelőre nem érzékelhető, azonban az élelmiszerárak emelkedése rövid távon erősödő inflációs nyomást okozhat.
Az inflációs jelentés lezárása óta publikált béradatok a vártnál kedvezőbbek. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás azonban emelheti az inflációt. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások – fogalmaztak.
A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben. A monetáris tanács legutóbbi, augusztusi ülésén megoszlott a tagok véleménye: négyen az 5,25 százalékos alapkamat tartására, ketten, köztük a jegybank elnöke 0,25 százalékos emelésre, egy tag pedig 0,25 százalékos kamatcsökkentésre szavazott. Az ülés rövidített jegyzőkönyvét október 6-án 14 órakor adja közre az MNB.
