A nettó 29,1 milliárd forint hitelfelvétellel szemben 40,6 milliárddal több devizahitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett. A háztartások tavaly március óta minden hónapban több devizahitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt felvettek, és a forintadóssággal együtt ebben az évben még minden hónapban nettó törlesztők voltak. Az átértékelődések és hitelköltségek miatt azonban a lakossági hitelállomány 902 milliárd forinttal nőtt az első nyolc hónapban, miközben a múlt év azonos időszakában csak 102 milliárddal emelkedett a háztartások hiteladóssága. A lakossági betétállomány nyolc hónap alatt 350 milliárd forinttal csökkent szemben az egy ével korábbi 200 milliárdnyi növekedéssel.

Miközben nettó 11,5 milliárd forint nettó hiteltörlesztő volt a lakosság betéteiből ennek több mint háromszorosát, 38,6 milliárd forintot vont ki. A betétkivonás 33,8 milliárddal apasztotta forint és 4,8 milliárddal a lakossági devizabetéteket. A lakossági devizabetét-kivonás február óta megszakítás nélkül tart, és ebben évben június kivételével minden egyes hónapban forint betét kivonással párosult. A vállalatok hasonlóképpen 33,7 milliárd nettó forinthitel felvétellel szemben 8,2 milliárd forint nettó devizahitel törlesztést teljesítettek augusztusban.

A vállaltok a nettó hitelfelvétel majdnem ötszörösét, 122,5 milliárd forintot helyeztek el augusztusban új betétekben, nagyjából 2/3-át forintban a többit devizában. A vállalati betétállomány 358 milliárddal nőtt ebben az évben, miközben a hitelállomány nyolchavi növekménye alig 189 milliárd forint volt. A gazdaság élénkülése szempontjából jelzés értékű, hogy a nem pénzügyi vállalati szektor még mindig nettó betételhelyező.