Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A bíróság mindhárom vádpontban – a hivatali visszaélés, a hamisítás, valamint a jogtalan számítógépes ténykedés bűntettében – bűnösnek találta a brókert. A szigorú ítéletet Dominique Pauthe bíró azzal indokolta, hogy a védelem által bemutatott dokumentumokból nem vonható le az a következtetés – a vádlott állításával ellentétben –, hogy felettesei tudtak a nem engedélyezett tranzakciókról. Kerviel „túllépte munkaköre kereteit, amikor a bank tudta nélkül spekulatív tranzakciókat kezdeményezett, gigantikus méretekben” – hangsúlyozta a bíróság.
Jérome Kerviel (jobbra) fellebbezni fog. Hivatalos bűnbak
boursier.com
Kerviel ügyvédje azonnal jelezte: védence fellebbez a „képtelen és teljesen ésszerűtlen” ítélet ellen. Olivier Metzner értelmezésében a bíróság szerint a bank nem felelős azért a „kreatúráért, akit maga hozott létre”, és egyedül Kervielt tartja felelősnek a túlkapásokért és a bankrendszer válságaiért. „Az ítélet azt mondta ki, hogy egy rendszer felelőtlenségéért egy ember felelőssé tehető” – tette hozzá az ügyvéd.
A Société Générale-nál nyolc évig dolgozó, jelenleg 33 éves egykori alkusz 2005 végétől fiktív kliensszámlákat kreálva egymásra épülő hosszú pozíciókat vett fel, vagyis azonnali vételi és határidős eladási ügyletek láncolatát kötötte, arra játszva, hogy a piacok majd emelkedni fognak – ám a nemzetközi tőzsdemutatók 2008 januárjában meredeken zuhantak.
A bank – állítása szerint – 2008 januárjában észlelte, hogy Kerviel körülbelül 50 milliárd euró értékben épített fel csalárd pozíciókat, ezeket a Société Générale-nak sikerült likvidálnia, vagyis a sokmillió kontraktust eladták, és végül 4,82 milliárd eurónyi veszteség maradt.
A bróker a perben elismerte, hogy elvesztette realitásérzékét, két éven át teljesen egyedül kalandor és spekulatív módon csalárd pozíciókat épített fel és ezeket elrejtette, azaz fedezet nélkül kötött határidős megállapodásokat összesen 50 milliárd euró értékben, de azt állította: felettesei szemet hunytak a tevékenysége felett, sőt, még nagyobb kockázatvállalásokra biztatták, amikor elkezdett pénzt termelni.
A bank biztonsági rendszere többször is riasztotta a megfelelő szinteket, Kervielt felettesei rendszeresen felelősségre vonták azért, mert túllépte az engedélyezett összegeket, de a brókernek minden esetben sikerült hamis dokumentumokkal igazolnia, hogy tevékenysége semmilyen kockázattal nem jár a bank számára.
Az ügyész – aki elismerte, hogy Kervielnek semmilyen személyes haszna nem származott a csalásból – négy év letöltendő és egy év felfüggesztett börtönbüntetést kért a pénzügyi világ túlkapásainak szimbólumává vált alkusz ellen. Az ügyvéd felmentést kért a legtöbb vádpontban, csak a jogtalan számítógépes ténykedés bűntettében ismerte el védence bűnösségét. A bíróság végül három év letöltendő és két év felfüggesztett elzárást szabott ki.
Jérome Kervielnek – aki jelenleg informatikai tanácsadóként havi 2300 eurót keres – a banknak okozott teljes veszteséget is vissza kell fizetnie kártérítés formájában. Amennyiben teljes fizetését a 4,82 milliárd euró megtérítésére fordítaná, 17 ezer év alatt tudná kifizetni az összeget.
