IMF: idén egy, jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedés

Az IMF delegáció magyarországi látogatásának célja az volt, hogy a kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal áttekintsék a gazdasági helyzetet és a jövőbeli kilátásokat - mondta Christoph Rosenberg. Az IMF Alapokmányának IV. cikkelye szerinti évi rendes gazdaságpolitikai konzultáción megfigyelőként az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői is részt vettek. A kormány eddig bejelentett intézkedéseit a delegációvezető "bátor, de kockázatos" lépéseknek nevezte.

Az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, mind más partnereink teljesíthetőnek tartják a már meghozott intézkedésekkel, a 2011-es, 3 százalék alatti hiánycél elérhetőségére vonatkozó információkat pedig a következő hetekben adja át a magyar kormány az IMF-nek - mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tájékoztatón. Az IMF kiosztott angol nyelvű tájékoztatójából kiderül, hogy a valutaalap éves átlagban legalább 3,5 százalékos inflációt prognosztizál jövőre, amelyet bizonyos kockázatok, így a különadók megnövelhetnek. 

A kormány optimistább

Kármán András elmondta: a kormány 2011-re a 2,5 százalékos IMF-várakozásnál valamivel magasabb, 3 százalékos gazdasági növekedést vár, és 3,5 százalékos inflációt valószínűsít. Az államtitkár kiemelte: a kormány egyetért az IMF-fel abban, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókkal és az úgynevezett válságadókkal kapcsolatos bevételekre csak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében és csak átmenetileg lehet támaszkodni. A kormány elkötelezett abban, hogy a válságadókat 2012 után már kivezeti, valamint a bankadót az európai ajánlásoknak megfelelően szabályozza 2012-től - mondta.

Az MTI kérdésére Christoph Rosenberg megjegyezte: a különadókkal terhelt ágazatokban a cégek - áremelés formájában - átháríthatják a többletterhet a fogyasztókra, vagyis a különadók növelik az inflációs kockázatokat. Iryna Ivaschenko a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának vezetője a bankadóról elmondta: az IMF egyértelmű jelzést vár arra vonatkozóan, hogy ez bizonyos időtartamra szól, és felváltja majd az európai uniós szabályokhoz való alkalmazkodás. Hangsúlyozta: fontos, hogy továbbra is fennmaradjon a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és azt javasolják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete saját hatáskörben is hozhasson rendeleteket, szabályokat. 

A magánnyugdíjpénztárakba történő átutalások leállítása rövid távon javítja az államháztartási egyenleget, de hosszabb távon nem azt az eredményt hozza, amelyet a kormány vár tőle - mondta Christoph Rosenberg. Christoph Rosenberg hangsúlyozta: a magán-nyugdíjpénztári átutalások leállítása hosszabb távon alááshatja a magyar nyugdíjrendszert, amely jelenleg az Európai Unió országainak egyik legstabilabb nyugdíjrendszere, ugyanakkor kétségtelen, hogy rövid távon kedvező hatása lehet az állami kiadások alakulására.

A tárgyalásokról készült írásos összefoglalójában az IMF arra figyelmeztet, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésével a nyugdíjrendszer első pillérjébe, a nyugdíjadósság függő kötelezettségé változik át, csökken a költségvetés átláthatósága és növekszik a kockázata. A likviditás romlása miatt a lépés kedvezőtlenül hat a belföldi tőkekpiacra és az intézkedés gátolhatja a hosszú távú növekedést, amennyiben mérsékli a belföldi megtakarításokat. Szabályozási lépéseket kellene fontolóra venni a második pillér viszonlyag alacsony hozamaiból eredő kérdések megoldására - ajánlja az IMF. 

Az IMF szakértői szerint hosszabb távra szóló reformlépések kellenek ahhoz, hogy a különadók kivezetése után is fennmaradjon az államháztartás 3 százalék alatti hiánya. Christoph Rosenberg kifejtette: az egykulcsos adórendszer a gyermekes családoknak és a magasabb jövedelműeknek kedvez, kétségtelenül növelheti a magyarországi keresletet. Kérdésre válaszolva Christoph Rosenberg elmondta: elővigyázatossági hitelszerződés megkötéséről nem volt szó a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. 

Részletes intézkedéseket javasolnak

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke elmondta: egy százalékkal nőne az infláció jövőre, ha az érintett szektorok vállalatai teljesen áthárítanák a válságadókat a fogyasztókra. A kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban az MNB a közeljövőben megjelenő inflációs jelentésben mutatja be a véleményét - mondta az alelnök. Kármán András megerősítette: Magyarországon a foglalkoztatás növelése terén áttörést elérni csak az érdemben alacsonyabb munkát terhelő adókkal lehetséges, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre. 

A személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentéséről szólva az IMF jelentése, miközben támogatja a munkavállalás bátorítását, óvatosabb megközelítést ajánl a költségvetés fenntarthatósága érdekében. Részletes intézkedéseket javasol, amelyek felváltják majd az átmeneti adókat, amilyen hamar csak lehet vissza kell fordítani azokat a torzító hatású intézkedéseket, amelyek nem számolnak Magyarországnak a külkereskedelemtől és a külföldi beruházásoktól való függésével, és garantálni kell azt is, hogy lakossági nyugdíj előtakarékosság nem arra szolgál, hogy a költségvetési strukturális kiigazítást helyettesítse.