Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az év első kilenc hónapjában 13 340 új lakás épült, 34%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 14 188 volt, ami 37%-os csökkenést jelent a 2009. január–szeptemberi adatokhoz képest.
A befejezett lakásépítkezések 2009 eleje óta tapasztalt alakulása a lakásépítés újabb mélypontját valószínűsíti 2010 egészére. A folyamat tartósságára utalnak az építési engedélyek számára vonatkozó statisztikák. Budapesten, ahol az új lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most 6%-os a csökkenés. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosinál jóval erőteljesebb a visszaesés a megyei jogú városokban (52%), a községekben (49%) és a többi városban (46%). Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60%-ot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában.
Az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások száma a fővárosban esett vissza a legkisebb (31%), illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb mértékben (39%) az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52%.
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.
Az új lakások több mint felét – szintén hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjához – értékesítési céllal építették. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87%-át építőipari vállalkozások építették, 11%-uk lakossági kivitelezésben készült el. (Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79% volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14% a lakossági kivitelezés részesedése.) Az új lakóépületben létesült lakások 47%-a családi házban, 37%-a többszintes, többlakásos épületben, 9%-a lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 m2, 2 m2-rel nagyobb, mint 2009 első három negyedévében.
2010 első kilenc hónapjában 1512 lakás szűnt meg, 41%-kal kevesebb, mint tavaly. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44%).
A vizsgált időszakban 553 üdülőegységet építettek, és 375 üdülőépületben 426 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 80%-kal haladja meg a tavalyit, az engedélyezetteké azonban felére esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 78 m2.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5628 lakóépület és 3823 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 46, a nem lakóépületeknél 4%-os visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 16%-kal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 5, illetve 7%-kal nőtt.
KSH
