Huszonöt havi csúcson az infláció Kínában

Az infláció növekedésének üteme a tízedik hónapban 0,8 százalékponttal volt magasabb, mint szeptemberben; a számításokban meghatározó élelmiszerárak éves viszonylatban 10,1 százalékkal nőttek októberben. Az élelmiszerek árának növekedése szeptemberben 7,5, augusztusban 6,8, míg júniusban és júliusban 5,7 százalék volt. Január és október között az infláció mértéke már elérte az idei felső határként tervezett 3 százalékot. 

A kínai kiskereskedelmi eladások októberben 18,6 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az első tíz hónapban a növekedés mértéke 18,3 százalék a 2009. évi adatokhoz viszonyítva. A városi és vidéki fogyasztás bővülésében alig 2 százalékpont a különbség a városokban élők javára. 

Októberben 587,7 milliárd jüan (88,65 milliárd dollár) volt a hitelkihelyezés, míg szeptemberben ez a szám 595,5 milliárd jüan volt - tájékoztatott a jegybank, a Kínai Népi Bank. Így szeptemberhez képest ugyan csökkent az új hitelek kibocsátása, de az összeg még mindig magasabb, mint amire a piac, illetve a központi pénzügyi irányítás számított. A jegybank ugyanis októberben a hat kereskedelmi bank számára megemelte a kötelező tartalékráta mértékét és a kamatszintet. 

A pénzügypolitika az infláció gerjesztésétől és az eszközbuborék dagadásától tartva a hitelezések visszafogására törekszik. Az első tíz hónapban kihelyezett hitelállomány mintegy 6890 ezer milliárd jüan, míg a kormány az éves "keretösszeget" tervében 7500 milliárd jüanban határozta meg a tavalyi 9600 ezer milliárd után. 

Szakértők az erős gazdasági növekedés mellett továbbra is magas inflációs veszélyt látnak, ami újabb központi beavatkozásokat valószínűsít. A kötelező tartalékráta immár rekord magasan van (legutóbbi emelését szerdán jelentették be), ezért többen úgy gondolják, hogy leginkább a kamatemelés, illetve az árfolyam-korrekció marad, mint infláció-ellenes eszköz. Az éves központi "hitelkeret" számának tartását a szakemberek ugyancsak kétségesnek vélik.