Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet.
A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,1 százalékról 2014-re 8,1 százalékra csökken. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a GDP arányában az idén 3,2 százalék lehet, ami jövőre a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele után 7,3 százalékos többletre emelkedik. 2012-ben azonban a hiány 4,1 százalék, majd 5,5 százalék lesz, 2014-ben 5 százalékra csökken.
A rövid távú kilátásokhoz képest némileg kedvezőtlenebb hosszú távú kilátások arra vezethetők vissza, hogy Magyarország főbb partnerországaiban a fiskális szigorítás és a gazdasági visszaesés lehetősége fékezheti a magyar kivitel iránti külső keresletet. Hosszabb távon azonban a konszolidációk végrehajtása stabilizálhatja a nehéz helyzetbe került országok adóssághelyzetét, helyreállítva a piaci bizalmat, így újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet.
A KT novemberi előrejelzéséhez képest 2010-re némileg magasabb olajárat feltételez, és arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet. Az alappályában nem számolnak azzal, hogy a forint kockázati prémiuma emelkedne a piaci megítélés romlása miatt.
