A kormánykörökből származó lapértesülés szerint ez az összeg pontosan annyi, mint amennyit Kína a görög és a portugál adósság finanszírozására együttesen szán. A lapértesülést egyelőre egyik oldalon sem erősítették meg, de ha igaznak bizonyul a hír, akkor a hatmilliárd csepp a tengerben a mintegy 2.600 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező Kína számára, de komoly hozzájárulás Spanyolország idei finanszírozási igényéhez. A spanyol kormány még decemberben arról adott tájékoztatást, hogy 2011-ben 47,2 milliárd euró értékben terveznek közép-és hosszú lejáratú kötvényt kibocsátani.

Mindazonáltal az európai gazdaságot folyton támogatásáról biztosító kínai gazdasági vezetés eddig még sehol nem közölt konkrét adatot arról, hogy mekkora mértékben finanszírozza euróövezeti országok adósságát, és azt sem lehet tudni, hogy a vagyonalapok mennyi európai államkötvényt akarnak vásárolni.

A spanyol kormány sem tett közzé adatot arról, hogy Kína mennyi állampapírt vett eddig, egyes számítások szerint a spanyol állampapírok 10 százaléka van a birtokában. A francia La Tribune üzleti napilap szerdán azt számolta ki, hogy kínai vagyonalapok finanszírozhatták az euróövezet tavaly júniusban összesítve 8,861 ezer milliárd eurót kitevő államadósságának 7,3 százalékát.

Li Kö-csiang (Li Keqiang) madridi látogatásának eredménye volt az is, hogy mintegy hatmilliárd euró értékű megállapodást írtak alá spanyol és kínai üzletemberek többek között a bank- és energiaszektorban, a szállításban, a közlekedésben, a távközlésben illetve a mezőgazdaságban.

Hasonló nagyságrendű üzleteket remélnek Németországban is, ahol január 6-9. között tárgyal a kínai politikus - aki sokak szerint a miniszterelnöki szék várományosa -, majd az Egyesült Királyságot keresi fel január 9-12. között.