A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.

A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.

A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.

Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.

Demokratikus időszakban született alkotmányra van szükség

A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.

Orbán cáfolta, hogy tömegesen adnának állampolgárságot határon túli magyaroknak, hiszen minden esetben egyéni elbírálás folyik. Az útlevél igénylése ráadásul ezen felül egy újabb procedúra. A határon túli magyaroknak adandó szavazati jog kérdésén Orbán szerint a magyar parlament majd meg fogja vitatni, de a térségben az a szokás, hogy van szavazati joga az adott nemzeti közösséghez tartozó, de az ország határain túl élő állampolgároknak. 

A miniszterelnök hozzátette: az új alkotmányt áprilisban fogadják majd el, az ehhez kapcsolódó "sarkalatos törvényeket" pedig 2011 december 31-ig fogadják majd el és a szavazati jog kérdése is ezek között szerepel majd. Az új alkotmánnyal kapcsolatban egyébként a miniszterelnök elmondta: Magyarországnak szüksége van egy demokratikus időszakban született alkotmányra.

Orbán szerint Magyarországot két alkalommal tették tönkre: 1989-re és 2009-re, amikor mindkét esetben az államadósságot annyira megnövelték, hogy az agyonnyomja az országot. Éppen ezért a kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Putyin orosz miniszterelnökhöz hasonlítják a külföldi sajtóban, Orbán úgy válaszolt: 1998 és 2002 között Hitlerhez hasonlították, most pedig Putyinhoz és a fehérorosz államfőhöz, holott Magyarországon többpárti, demokratikus választások útján lehet elnyerni a hatalmat és senki nem kérdőjelezte meg a választások eredményeit. "Magyarországgal szemben sértésnek tartom az ilyen összevetéseket" - fogalmazott Orbán.