Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A monetáris tanács következő kamatdöntő ülése január 24-én lesz, s várhatóan akkor sem fog változni a jelenlegi 5,75 százalékos irányadó kamat, amely nemrégiben még az 5,25 százalékos rekordmélységben tanyázott. Csáki Csaba, a testület tagja a Bloombergnek adott interjúban kifejtette, hogy az MNB 3 százalékos célját túlhaladó ütemű infláció féken tartása miatt vált szükségessé a kamatemelés, amelynek mértékét soha nem várták 0,75 százalékpontosnál magasabbra. Az MNB csupán jelezni kívánta, hogy fellép az infláció ellen. Azaz, bár szigorítási ciklusba kezdtek, ez mégsem jelenti, hogy egy kamatemelést automatikusan egy másik kövessen. „Sohasem állt szándékunkban egy masszív vagy hosszú szigorítási ciklus” – mondta Csáki Csaba, aki szerint még van lehetőség egy kamatemelésre, de ez nem szükséges januárban.
A MNB kamatpolitikája megváltozhat, amikor márciusban a héttagú monetáris tanács négy külső tagjának mandátuma lejár, és a kormány (vagy a parlament) nevezheti meg utódaikat. Csáki szerint megvan az előreláthatatlan konzekvenciákkal járó konfrontáció esélye, ha a kormány az uralkodópárti "igen-embereket" küld a panelbe. Az irracionális döntések és a „drámai kamatvágás” a forint átváltási árfolyamát az egekbe küldhetik az euróval szemben. „De azt hiszem, hogy ez valószínűtlen, mert nagyon nehéz egy szakembernek olyan döntést hozni ami figyelmen kívül hagyja a tényeket és az elemzéseket” – fejtette ki a közgazdász professzor, aki maga is távozik a tanácsból.
Csáki Csaba szerint a képviselők talán a kormányhoz lojális embereket küldenek a monetáris tanácsba, akik elfogadják a kabinetnek azt a vélekedését, hogy a gazdaság képes tolerálni a 3 százalékos inflációs célnál gyorsabb pénzromlást. Az első csata az új összetételű tanácsban ezért valószínűleg az infláció körül zajlik majd. Az új tagok egy magasabb rátát célozhatnak meg, ami egy „vesztes” monetáris politikát eredményezhet.
A kormány be akarja mutatni és be akarja vezetni azokat a strukturális reformokat, amelyek csökkenthetik az ország sérülékenységét és megerősítik a hitelességét. Jelenleg azonban a piac ezt a kormányt nem látja tejesen megbízhatónak – fejtette ki Csáki Csaba a Bloombergnek adott interjúban.
