Orbán beígért reformjai: hogyan is kell érteni?

Orbán Viktor helyenként vészjósló kijelentéseit néhány órával később személyes szóvivője ültette át a honi politika nyelvére, híven a korábban is megszokott kettős beszédhez. Szijjártó Péter ismételten leszögezte, nem lesznek megszorítások, a miniszterelnök pedig a Széchenyi-terv bemutatóján úgy fogalmazott, „a gazdaság újjászervezése” folyik. A kulcskérdések körül sok a tisztázatlanság.

Eladósodás, deficit

Ígéret: Magyarország a GDP-arányos államadósságot a mostani, 80 százalék körüli mértékről 73-74 százalékra csökkenti, alapvetően a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon és az IMF-től lehívott, fel nem használt kölcsön visszafizetése révén. A deficit a következő években is 3 százalék közelében lesz, nem csökken az alá.

Orbán Viktor számol. Mi jön ki belőle?

Stiller Ákos

Értelmezés: A magán-nyugdíjpénztárak állampapírokban tartott felhalmozásai körülbelül 1400-1500 milliárd forintra rúgnak, az IMF-EU-kölcsönből fel nem használt, betétként és tovább kihelyezett hitelek formájában meglévő summa az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi adatai alapján 1006,6 milliárd forint volt. Ezekkel az államadósság a GDP 8,4-8,7 százalékával csökkenthető. Vagyis Magyarország – szemben a korábbi ígéretekkel – nem a gyors növekedéssel javít az államadósság mutatóján, hanem a tartalékok és a pénztári tagdíjak felélésével. A konvergenciaprogram tavaly januárban aktualizált változatában 2012-re 2,5 százalékos hiánymutató szerepel, a fenntarthatóságot jelentő közép-távú cél pedig 1,5 százalék. Kérdés, Brüsszel beéri-e kevésbé ambiciózus célokkal. Az Európai Bizottság minap kiadott éves növekedési felmérése – amely a nemzeti költségvetések alapjául szolgál – a legelső szempontnak éppen a szigorú költségvetési konszolidációt tartja.

Az euró bevezetése

Ígéret: Az évtized végéig nem reális, jobb kimaradni az eurózónából, mint benne lenni.

Értelmezés: A választási kampányban Orbán az euró bevezetését még 2014-2015-re tette, államtitkára, Varga Mihály tavaly szeptemberben úgy fogalmazott: „meggyőzőbb érvek szólnak az euró bevezetése mellett, mint ellen”. Vele szemben Matolcsy György gazdasági miniszter a minap azt mondta a Reuters hírügynökségnek: gazdasági növekedést szeretnénk generálni, egymillió munkahelyet szeretnénk létrehozni, az euró bevezetésére ezt követően kerülhet sor, előtte nem. Vagyis Orbán az utóbbi véleménynek adott hitelt, ami annyit tesz, hogy a beígért gyors növekedés eléréséhez a fiskális lazításokon kívül a monetáris könnyítést is kívánatosnak tartja. Utóbbi nem jó hír a devizaadósoknak.

Nyugdíjrendszer

Ígéret: Februárban a kormány a Dow Jones szerint megvitatja a nyugdíjrendszert (a WSJ szerint bejelenti a nyugdíjkiadások csökkentését). „Világossá kell tenni, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet ki többet nyugdíjra, mint amennyi járulékot beszed. Senki nem mehet nyugdíjba a korhatár elérése nélkül.”

Értelmezés: Az idén az állam a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott tagdíjakból 434,3 milliárd forintot az aktuális nyugdíjakra költ el. Ha a pénztári vagyon felét az államadósság csökkentésére, másik felét nyugdíjakra fordítja, három év múlva vagy a nyugdíjjárulékot kell emelni, vagy a nyugdíjakat csökkenteni – leszámítva azt az esetet, hogy addig valóban százezrével jönnének létre új, adózó munkahelyek.

Szerkezeti reformok

Ígéret: A kormány csökkenti a munkanélküliek „nagyvonalú és hosszan tartó” támogatását, a gyógyszerek szubvencióját, megreformálja a költséges közlekedési rendszert.

Értelmezés: A felsorolt intézkedések, hosszabb távon tehermentesíthetik a büdzsét, kérdés, e rendszerekben van-e ennyi tartalék. A gyógyszertámogatások még az idén sem érik el a 2006-os mértéket, miközben a gyártói befizetések megduplázódtak. A Matolcsy által kilátásba helyezett további, közel egyharmados csökkentés a térítési díjak durva emelkedésével járhat, ám ezt a lehetőséget Szijjártó a Duna TV-nek nyilatkozva kizárta: „a nagyvállalatok helyett az emberek oldalára szeretnénk állni”. Ami annyit tesz, hogy az ország szinte egyetlen innovatív szektorára valószínűleg újabb különadók vagy másféle terhek várnak. A munkanélküliek támogatása az idén már valamelyest csökken, és ha a gazdaság felpörög, tovább mérsékelhető – de a 337 milliárd forinttal gazdálkodó Munkaerő-piaci Alap kiadásai aligha nyeshetők meg a Matolcsy által megjelölt 100 milliárddal. Vagy ha mégis, és a kormány, mint ígéri, közmunkát kínál a dologtalanoknak, az arra szánt 64 milliárd forint látszik szűkösnek. A közlekedési támogatások csökkentése régóta aktuális, bár a Fidesz célrendszerében újdonság: a párt eddig minden efféle kísérlet ellen tiltakozott, a tarifaemelésektől a járatok megszüntetéséig.

Uniós költségvetési harmonizáció

Ígéret: Az EU-tagországok költségvetésének összehangolása „olyasmi, ami országunk versenyképessége ellen van. Harmonizáció nem, koordináció igen.” Az euróövezetben szükség van a költségvetések harmonizálására, rajta kívül nincs.

Értelmezés: Orbán továbbra is nagyobb fiskális mozgásteret akar kialkudni, mint amit a magyar államadósság és a gazdaság állapotát elemző uniós intézmények – a hitelminősítőkkel, a befektetőkkel és az IMF-fel karöltve – elfogadnak. Csakhogy most fél évig Magyarország adja az EU elnökségét, és az Európai Bizottság először kísérli meg a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabbra hangolását. A magyar kormányfő véleménye ellentmond az EU éves növekedési jelentése szemléletének.