Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hazai fórumok helyett az amerikai The Wall Street Journal című napilapnak és a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban ismertette a közeljövőre tervezett döntéseket a kormányfő, feltehetően két okból: részben a piaci aggodalmak csillapítására, részben a Brüsszelnek benyújtandó nemzeti reformprogram szondázására. Megpróbáltuk értelmezni a miniszterelnök szavait.
Orbán Viktor helyenként vészjósló kijelentéseit néhány órával később személyes szóvivője ültette át a honi politika nyelvére, híven a korábban is megszokott kettős beszédhez. Szijjártó Péter ismételten leszögezte, nem lesznek megszorítások, a miniszterelnök pedig a Széchenyi-terv bemutatóján úgy fogalmazott, „a gazdaság újjászervezése” folyik. A kulcskérdések körül sok a tisztázatlanság.
Eladósodás, deficit
Ígéret: Magyarország a GDP-arányos államadósságot a mostani, 80 százalék körüli mértékről 73-74 százalékra csökkenti, alapvetően a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon és az IMF-től lehívott, fel nem használt kölcsön visszafizetése révén. A deficit a következő években is 3 százalék közelében lesz, nem csökken az alá.
Értelmezés: A magán-nyugdíjpénztárak állampapírokban tartott felhalmozásai körülbelül 1400-1500 milliárd forintra rúgnak, az IMF-EU-kölcsönből fel nem használt, betétként és tovább kihelyezett hitelek formájában meglévő summa az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi adatai alapján 1006,6 milliárd forint volt. Ezekkel az államadósság a GDP 8,4-8,7 százalékával csökkenthető. Vagyis Magyarország – szemben a korábbi ígéretekkel – nem a gyors növekedéssel javít az államadósság mutatóján, hanem a tartalékok és a pénztári tagdíjak felélésével. A konvergenciaprogram tavaly januárban aktualizált változatában 2012-re 2,5 százalékos hiánymutató szerepel, a fenntarthatóságot jelentő közép-távú cél pedig 1,5 százalék. Kérdés, Brüsszel beéri-e kevésbé ambiciózus célokkal. Az Európai Bizottság minap kiadott éves növekedési felmérése – amely a nemzeti költségvetések alapjául szolgál – a legelső szempontnak éppen a szigorú költségvetési konszolidációt tartja.
Az euró bevezetése
Ígéret: Az évtized végéig nem reális, jobb kimaradni az eurózónából, mint benne lenni.
Értelmezés: A választási kampányban Orbán az euró bevezetését még 2014-2015-re tette, államtitkára, Varga Mihály tavaly szeptemberben úgy fogalmazott: „meggyőzőbb érvek szólnak az euró bevezetése mellett, mint ellen”. Vele szemben Matolcsy György gazdasági miniszter a minap azt mondta a Reuters hírügynökségnek: gazdasági növekedést szeretnénk generálni, egymillió munkahelyet szeretnénk létrehozni, az euró bevezetésére ezt követően kerülhet sor, előtte nem. Vagyis Orbán az utóbbi véleménynek adott hitelt, ami annyit tesz, hogy a beígért gyors növekedés eléréséhez a fiskális lazításokon kívül a monetáris könnyítést is kívánatosnak tartja. Utóbbi nem jó hír a devizaadósoknak.
Nyugdíjrendszer
Ígéret: Februárban a kormány a Dow Jones szerint megvitatja a nyugdíjrendszert (a WSJ szerint bejelenti a nyugdíjkiadások csökkentését). „Világossá kell tenni, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet ki többet nyugdíjra, mint amennyi járulékot beszed. Senki nem mehet nyugdíjba a korhatár elérése nélkül.”
Értelmezés: Az idén az állam a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott tagdíjakból 434,3 milliárd forintot az aktuális nyugdíjakra költ el. Ha a pénztári vagyon felét az államadósság csökkentésére, másik felét nyugdíjakra fordítja, három év múlva vagy a nyugdíjjárulékot kell emelni, vagy a nyugdíjakat csökkenteni – leszámítva azt az esetet, hogy addig valóban százezrével jönnének létre új, adózó munkahelyek.
Szerkezeti reformok
Ígéret: A kormány csökkenti a munkanélküliek „nagyvonalú és hosszan tartó” támogatását, a gyógyszerek szubvencióját, megreformálja a költséges közlekedési rendszert.
Értelmezés: A felsorolt intézkedések, hosszabb távon tehermentesíthetik a büdzsét, kérdés, e rendszerekben van-e ennyi tartalék. A gyógyszertámogatások még az idén sem érik el a 2006-os mértéket, miközben a gyártói befizetések megduplázódtak. A Matolcsy által kilátásba helyezett további, közel egyharmados csökkentés a térítési díjak durva emelkedésével járhat, ám ezt a lehetőséget Szijjártó a Duna TV-nek nyilatkozva kizárta: „a nagyvállalatok helyett az emberek oldalára szeretnénk állni”. Ami annyit tesz, hogy az ország szinte egyetlen innovatív szektorára valószínűleg újabb különadók vagy másféle terhek várnak. A munkanélküliek támogatása az idén már valamelyest csökken, és ha a gazdaság felpörög, tovább mérsékelhető – de a 337 milliárd forinttal gazdálkodó Munkaerő-piaci Alap kiadásai aligha nyeshetők meg a Matolcsy által megjelölt 100 milliárddal. Vagy ha mégis, és a kormány, mint ígéri, közmunkát kínál a dologtalanoknak, az arra szánt 64 milliárd forint látszik szűkösnek. A közlekedési támogatások csökkentése régóta aktuális, bár a Fidesz célrendszerében újdonság: a párt eddig minden efféle kísérlet ellen tiltakozott, a tarifaemelésektől a járatok megszüntetéséig.
Uniós költségvetési harmonizáció
Ígéret: Az EU-tagországok költségvetésének összehangolása „olyasmi, ami országunk versenyképessége ellen van. Harmonizáció nem, koordináció igen.” Az euróövezetben szükség van a költségvetések harmonizálására, rajta kívül nincs.
Értelmezés: Orbán továbbra is nagyobb fiskális mozgásteret akar kialkudni, mint amit a magyar államadósság és a gazdaság állapotát elemző uniós intézmények – a hitelminősítőkkel, a befektetőkkel és az IMF-fel karöltve – elfogadnak. Csakhogy most fél évig Magyarország adja az EU elnökségét, és az Európai Bizottság először kísérli meg a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabbra hangolását. A magyar kormányfő véleménye ellentmond az EU éves növekedési jelentése szemléletének.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek? Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Az USA legnagyobb sztorija végzetes lehet az elnök számára.
A Tisza szigetek volt koordinátora az Irány a Jövő Párt elnöke.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Ketrecharcosok Klubja.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.