A tekintélyes londoni gazdasági napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent, budapesti keltezésű írás - Neil Buckley és Kester Eddy tudósítók tollából - idézi Simor Andrást, aki szerint a kormány részéről érkező folyamatos bírálat "komplikálja az infláció kordában tartásának feladatát". Az MNB elnöke a Financial Times beszámolója szerint ugyanakkor kijelentette azt is, hogy a november óta végrehajtott három, egyenként negyed százalékpontos kamatemelést - amelyekkel Magyarország az EU-tagállamok közül elsőként kezdett monetáris szigorításba a pénzügyi válság óta - árnyomások tették indokolttá, és e kamatemelések nem a jegybank autonómiájának helyreállítására irányuló kísérletek voltak. 

A lap szerint a budapesti kormány és a jegybank között zajló összecsapások Európában máshol is hasonló nehézségek árnyékát vetíthetik előre, mivel az olaj- és az élelmiszerárak emelkedésével erősödnek az inflációs nyomások. Magyarországon azonban különös mértékben elkeseredett vita folyik. A Fidesz illetékesei már a tavalyi választások után elkezdték szorgalmazni "a jegybanki körökben nagy tiszteletnek örvendő" Simor András lemondását állítólagos pénzügypolitikai hibák, valamint az MNB-elnök korábbi offshore befektetései miatt - áll a Financial Times írásában. 

A lap felidézi, hogy a kormány 75 százalékkal csökkentette Simor András évente 350 ezer eurónak megfelelő fizetését, amely a Financial Times szerint mindazonáltal "az EU-ban érvényes normákhoz mérve is nagyvonalú volt". A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz más illetékesei egyaránt jelezték, hogy a növekedés serkentése végett alacsonyabb jegybanki kamatokat pártolnának. A Financial Times kitér arra is, hogy a kormányzati tervek alapján a jegybank héttagú monetáris tanácsának négy új tagját - a korábbi kettő helyett - a parlament választaná, és ez "olyan találgatásokhoz vezetett, hogy a pénzügypolitika enyhébbé válhat". A londoni elemzői közösségben valóban vannak ilyen vélemények, bár ellenvélemény is akad. 

Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság londoni részlegének vezető felzárkózó piaci elemzői a múlt heti MNB-kamatemelés után adott kommentárjukban például úgy vélekedtek, hogy a magyar jegybank alapkamata várhatóan a jelenlegi 6 százalékon tetőzik, ugyanis a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai valószínűleg "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett". 

A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői éppen hétfőn kiadott tanulmányukban ezzel szemben "túlságosan leegyszerűsítőnek" nevezték azokat a véleményeket, hogy az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után valószínűleg "galambok" csatlakoznak a tanácshoz, és emiatt nem lesz több MNB-kamatemelés. A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A ház továbbra is 6,75 százalékos idei MNB-kamatcsúcsot jósol. 

Simor András a Financial Times idézete szerint kijelentette: tévednek, akik azt feltételezik, hogy az ő fizetése elleni támadás egyszerűen annak nagyságával volt összefüggésben. "Ha egy kormány egyoldalúan csökkenti egy jegybankelnök fizetését (a bankvezető) megbízatásának közepén, és közben aktívan bírálja a pénzügypolitikát, az leleplezetlen nyomásgyakorlás" - mondta. A lap szerint Simor András utalt arra, hogy önként vállalta volna fizetése csökkentését, ha a kormány kereste volna vele az együttműködést. "Azonban senki egyetlen alkalommal sem emelte fel a telefont..., és ha a jegybank elfogadná ezt a bánásmódot, azzal elismerné, hogy nem védi meg függetlenségét" - mondta az MNB vezetője. Simor András szerint azonban az alapkamat 6 százalékra emelését nem politikai okok motiválták. "Senkinek nem kellene meglepődnie azon, hogy ha a monetáris tanács kap egy inflációs jelentést, amely a teljes előrejelzési távlatra cél feletti inflációt mutat, akkor nincs igazán sok lehetősége a pénzügypolitikai kondíciók szigorításán kívül" - mondta. 

A Financial Times szerint Simor András azzal a vélekedéssel is szembeszállt, hogy az átalakított monetáris tanács fogékony lesz a politikai nyomásra. "Csak abból a feltételezésből tudok kiindulni, hogy bárkik is legyenek a tagok, a törvényben előírtnak megfelelően végzik majd munkájukat" - jelentette ki az MNB elnöke. Szavai szerint "akárki üljön is itt, a bank céljait kell szolgálnia". Simor András szerint a legutóbbi, múlt heti kamatdöntős szavazáson "finom egyensúly" alakult ki, ami azt jelzi, hogy "mindkét oldalon erőteljes vélemények vannak". A Financial Times szerint elemzők e kijelentésben akár annak jelét is láthatják, hogy közeledik a szigorítási ciklus csúcspontja. Simor András ugyanakkor a kamatemeléseket rendre bíráló kormányzati nyilatkozatokról azt mondta, hogy "ezek a kommentárok olyan környezetet teremtenek, amelyben a pénzügypolitikának még szigorúbbnak kell lennie ... mivel kisebb lépésekkel nem érhető el a (kívánt) eredmény, ha valaki azt az érzetet kelti, hogy ezeket majd esetleg visszafordítják". 

Az MNB elnöke kijelentette, hogy állása mostanában nem élete álma, de közölte azt is, hogy kitölti hatéves mandátumát. "Egy jegybankelnök lemondása azt sugallhatná bármely jövőbeni kormánynak, hogy távozásra kényszeríthetik az elnököt, ha nem tetszik nekik, amit csinál" - mondta. Hozzátette, hogy a jegybanki függetlenség elve "általánosságban még nem ivódott bele a magyar politikusok tudatába".