A GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2011-ben az EU átlagánál gyorsabban fejlődik. A feldolgozó-ipar exportorientáltsága fennmarad, de a kivitel bővülése kissé lassul, miközben a belföldi értékesítés - mely 2010-ben még csak stagnált - emelkedni kezd. Az építőipar régóta remélt fellendülése az EU-finanszírozású projektek beindulásának függvénye, aminek időpontja egyelőre bizonytalan. A nagy autóipari beruházásokhoz építés is kapcsolódik, a cégek többsége azonban inkább gépberuházást tervez. A lakásépítésben folytatódik a visszaesés, a tavalyi 20 ezer után 16-18 ezer felépülése várható. Az összességében növekvő vásárlóerő hatására 2 százalékkal emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, az autóértékesítés valószínűleg ennél is jobban.

A GKI januári felmérése szerint a közepes- és nagy cégek több mint kétharmadánál januárban nem volt béremelés a minimálbérnél többet keresők körében, illetve a végrehajtott bérfejlesztés - az egykulcsos szja bevezetése illetve az adójóváírás csökkentése miatt - az alacsonyabb jövedelműekre koncentrált. A minimálbérek 6,1 százalékos (78 ezer forintra történő) emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis ebben a körben 3 százalékkal csökkent a reálkereset. Várhatóan az átlagos reálkeresetek 2011-ben összességében 2,5 százalékkal emelkednek, de e mögött a gyermektelen közepes és alacsony jövedelműeknél érzékelhető csökkenés, míg a magasabb jövedelműeknél markáns növekedés megy végbe. A reáljövedelem esetében is ezt megközelítő emelkedés valószínű, mivel a nyugdíjak reálértékének stagnálását, az egyéb társadalmi juttatások csökkenését csaknem ellentételezheti a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése. Mivel mindennek következtében elsősorban a magas jövedelműek pozíciója javul - akik főleg megtakarításaikat növelik -, a lakosság vásárolt fogyasztása ennél kisebb mértékben, 2 százalék körül fog emelkedni.

A 2011-es pénzpiaci folyamatok jellegét a költségvetési egyensúly középtávú fenntarthatóságának külső megítélése dönti el. A kormány februárban kívánja bejelenteni azokat a strukturális átalakításokat, illetve egyensúlyjavító lépéseket, amelyek révén 2012-13-ban is 3 százalék alatt tartható a deficit. A kormány 600-800 milliárd forintos intézkedésre szóló ígéretét - aminek a konkrét tartalma egyelőre nem ismert - elsőre pozitívan fogadta a piac, ami - a kedvezőbbé váló általános befektetői hangulattal együtt - a forint erősödéséhez vezetett. Ennek ellenére, a növekvő inflációs nyomás, a magyar gazdaság trendszerűen romló kockázati megítélése következtében az MNB januárban 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A nemzetközi intézmények és befektetők által február-márciusban jól fogadott csomag esetén tartóssá válhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén - főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe.

Céljaiban üdvözölhető, de a megvalósíthatóságot tekintve kétséges, "nem elég konkrét" program bejelentése esetén viszont tartós lehet a bizonytalanság. Az euró árfolyamában így a hazai folyamatok oldaláról nagyon eltérő pályák lehetségesek, amelyek aktuális iránya jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságának külső megítélésétől. Az árfolyam- és kamatingadozásokat ugyanakkor az általános nemzetközi befektetői hangulat hullámzása, az euró-zóna problémás országaival kapcsolatos hírek is okozhatják. A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna.