Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az októberben bevezetett, cselédadó néven elhíresült adórendszeren kívüli kereset nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - írja a csütörtöki Napi gazdaság.
Legalábbis aligha tekinthető sikernek, hogy januárban mindössze háromszáz háztartási munkát végző alkalmazott került a rendszerbe. A szabályozás szerint a házi munkából élőknek nem kell adót fizetniük keresetük után, ha a munkaadójuk bejelenti őket és befizet utánuk havonta ezer forint regisztrációs díjat.
Az adatok szerint mindössze háromszázezer forint folyt be ezen a címen a költségvetésbe januárban, az októberi bevezetés óta pedig összesen 1,1 millió forint bevétel származott cselédadóból, havonta átlagosan kevesebb mint 300 ezer forint.
A rendszer bírálói arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly hátrány is érheti azt, aki így vállal munkát. Az ilyen tevékenység - mivel sem adó, sem járulék nem terheli - semmilyen jogosultsággal nem jár. Nem keletkeztet ugyanis biztosítotti jogviszonyt, azaz egészségügyi ellátást nem kap az érintett és a nyugdíj-megállapítás során sem lehet ezt az időt figyelembe venni. Az egészségügyi ellátáshoz nem kell sok, mindössze az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni, havi 5100 forintot - hívja fel a figyelmet a lap.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.