Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A magyar gazdaság 2011-ben az EU átlagánál mintegy 1 százalékponttal gyorsabban fejlődik, de a régióban csak Szlovénia és Románia növekedési üteme lesz kisebb a magyarnál. A feldolgozó-ipar exportorientáltsága fennmarad, de a kivitel bővülése - a német gazdaság lassulása, számos EU-tagállam belföldi keresletet fékező költségvetési kiigazítása következtében - kissé lassul, miközben a belföldi értékesítés lassan emelkedni kezd. Az építőipar visszaesése véget ér, de érdemi növekedés idén még nem várható.
Az infláció a decemberi 4,7%-ról januárra 4%-ra csökkent, de tartós további mérséklődést a GKI nem tart valószínűnek, mert szerinte erős inflációs nyomást jelentenek a magas világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, az önkormányzati választások előtt elhalasztott közszolgáltatási áremelések, az EU-támogatással épült közművek megtérülési követelménye. A GKI felmérése szerint a cégek áremelési szándéka is erősödik, a kormány adminisztratív eszközökkel igyekszik ugyan akadályozni az áremelést, de a különféle válságadóknak, az egészséges életmód zászlaja alatt tervezett adóemeléseknek inflációs hatása van. Mindezek alapján a kutatók 2011-ben éves átlagban kissé 4% feletti (az energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak ennél nagyobb) áremelkedést várnak.
A GKI szerint a minimálbérek 6%-os, (78 ezer forintra történő) emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis e körben mintegy 3 százalékkal csökken a reálkereset. A reálkeresetek 2011-ben nagy szóródás mellett összességében 2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem esetében is ezt megközelítő emelkedés valószínű, mivel a nyugdíjak reálértékének stagnálását, az egyéb társadalmi juttatások csökkenését csaknem ellentételezi a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése. Mivel elsősorban a magas jövedelműek pozíciója javul - akik főleg megtakarításaikat növelik -, a lakosság vásárolt fogyasztása ennél kisebb mértékben, 2 százalék körül fog emelkedni. Ez - mivel a GKI szerint nagyobb részt a magasabb jövedelműek személygépkocsi és tartós fogyasztási cikk keresleteként fog megjelenni - inkább az importot, mint a belföldi termelést fogja serkenteni. Ezért az adóátrendezés nem eléggé (csak a többgyermekes családoknál) ösztönzi a hazai kínálat bővítését.
A belföldi kereslet bővülése következtében az export importnál kedvezőbb alakulása megfordul, s a behozatal a kivitelnél kissé gyorsabban bővül. A külkereskedelmi aktívum azonban alig csökken, s a jövedelemkiáramlásnak is határt szab a cégek válságadók miatt is romló profitabilitása. Ugyanakkor mindez visszafogja a profitok újra-befektetését, általában a fejlesztést, az itthoni befektetést. Az EU-transzferek emelkedése következtében a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma várhatóan kissé nő.
A pénzpiac arra vár, hogy a kormány végre strukturális átalakításokba kezdjen. A nemzetközi intézmények és befektetők által hitelesnek tekintett lépések esetén tartósulhat a jelenlegi, viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén - főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe. A GKI szerint "nem elég konkrét" program bejelentése esetén például tartósulhat a bizonytalanság. A forint árfolyama, a kockázati és adósság-finanszírozási felárak most attól függnek, hogy 9 hónapnyi "terhesség" után végre megszületik-e egy hihető, végrehajtható, ésszerű eszközöket használó többéves gazdaságpolitikai program - írja az előrejelzés.
