Végleg kiszorul-e a magyar gázpiacról az EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.? A válaszra legalább két hónapot kell még várni, ennyi ideje van ugyanis a 2003-as liberalizálás óta a magyar piac mintegy ötödét megszerző cégnek, hogy igazolja, rendelkezik megfelelő gázbeszerzési forrással, pénzügyi garanciával és szállítóvezeték-hozzáféréssel. Ha mindezt prezentálni tudja, visszakaphatja földgáz-kereskedelmi működési engedélyét. Ezt a Magyar Energiahivatal a múlt héten függesztette fel, miután a rendszerirányító szerepét betöltő, Mol-tulajdonú FGSZ Fölgázszállító Zrt. az EMFESZ tartozásai miatt átmenetileg leállította annak hozzáférését a vezetékhálózathoz. Ezenkívül az Energiahivatal úgy találta, hogy a gázkereskedő cég „pénzügyi-gazdasági helyzetével összefüggő olyan körülmény merült fel, amely a felhasználók ellátását veszélyezteti”. Szakértők szerint azonban az ügy végső soron Moszkvában dől el, megoldása egyelőre függőben van a tavaly év végi Putyin–Orbán-tárgyalások sikertelensége miatt.
Az EMFESZ központjában
Fazekas István
Kívülálló számára talány, hogyan tartotta fenn a működését az EMFESZ, az Energiahivatal számára is elfogadható adatokkal igazolva. A pénzügyi garancia nem igazán súlyos tétel, rendeletben meghatározott felső határa félmilliárd forint, de a cégnek 2009 áprilisa óta nem volt hosszú távú gázbeszerzési szerződése. A 2009 elején kitört orosz–ukrán gázvita megoldásakor a két ország kormányzati tényezői kigolyózták a gázforgalmazásból a cég ellátóját, a Gazprom és a Dmitrij Firtas ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó Rosukrenergót (RUE), amelyen keresztül az EMFESZ a Gazprom árainál olcsóbban kapott gázt. Ennek az árelőnynek az alapján hirdethette meg kedvezményes, a többi szolgáltatóénál mindenkor átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb árait az EMFESZ. A kedvezményt aztán az olcsó gáz elapadása után is fenntartotta, holott ekkor már az E.Ontól és a Moltól volt kénytelen vásárolni, ugyanolyan áron, mint a versenytársai. E szerint veszteséget kellett termelnie. Az Energiahivatal nem szőrözött a gázforrással – igaz, jogszabály csak az egyetemes szolgáltatók számára írja elő három évre szóló szerződés meglétét, a szabadpiaci gázkereskedőre ilyen kitétel nem vonatkozik. Ők 2009 júliusa óta akár a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacról is beszerezhetik a szükséges mennyiséget. „Az utóbbi időben sikeresen vásároltunk a spotpiacról, és reményeink szerint hamarosan a hosszú távú gázszerződést is aláírjuk” – válaszolta a HVG-nek a cég gázforrásait feszegető kérdésére Gallyas Igor EMFESZ-szóvivő.
Góczi István
Fazekas István
Ami a gazdasági-pénzügyi helyzetet illeti, a 180 milliárd forint árbevételű társaság 2009-es mérlege nagyjából a tönk szélén táncoló Malévére emlékeztet: mínusz 46,5 milliárd forint saját tőke, 13,35 milliárdos adózás előtti veszteség, 100 milliárd forintot meghaladó kötelezettségállomány. Ennek egyik oka egy behajthatatlannak ítélt 53 milliárd forintos követelés, amit veszteségként kellett leírni. Ezt az összeget az EMFESZ-t 2004 végén megszerző, a Firtas érdekeltségébe tartozó ciprusi Mabofi Holdings Ltd. vette kölcsön – és nem fizette vissza. „Megszakadt a cégcsoporton belüli elszámolási láncolat” – magyarázta a HVG Firtas-közeli informátora. E verzió szerint a láncolat a következőképpen működött: a RUE egész évben szállított gázt az EMFESZ-nek, amiért a cégnek évente csak egyszer kellett fizetnie; ugyanakkor a tulajdonos Mabofi kölcsönt vett ki az EMFESZ-ből, amit aztán a RUE-ban is érdekelt Firtas az ukrán gázcég osztalékából fizetett vissza.
A koreográfia 2009 áprilisában borult fel, amikor az EMFESZ-ügyvezető Góczi István eladta a céget a svájci bejegyzésű, offshore ködbe vesző RosGas AG-nak. A Mabofi állítja, nem tudott az ügyletről, és azóta is magának követeli az EMFESZ-t. Emellett azt firtatja, hová tűnt 150 millió dollár, a január és április között a RUE által leszállított gáz ellenértéke. Legutóbb december elején adta be visszajegyzési kérelmét a Mabofi, amit azonban a Cégbíróság ismét elutasított. Ugyanarra hivatkozva, amire másfél éve rendszeresen: a Fővárosi Bíróságon függőben van az a per, amelyben meg kell állapítani, érvényes volt-e a RosGas tulajdonosként való bejegyzése. (A Mabofi számára részsiker, hogy a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasította a tulajdonosváltást jóváhagyó Energiahivatalt.) A perek garmadájával terhelt tulajdonosi vita mellett a felek óriáskövetelésekkel is bombázzák egymást. A RUE 510 millió dollárt, a 2008–2009-ben leszállított gáz ellenértékét perli egy stockholmi választottbíróság előtt, az EMFESZ pedig 1,7 milliárd dollárt követel a RUE-n a 2015-ig érvényes szerződés gázszállításainak elmaradása miatt.
Ezek mellett eltörpül, hogy a Fidesz-közelinek tartott Pomázi Csaba vállalkozó cégcsoportja 3 milliárd forint körüli EMFESZ-követelést nem egyenlített ki. Gócziék mégis ezt hozták föl a mai bajok fő okaként. A cég nincs csődhelyzetben, egyszerű likviditási problémája van egy nagyfogyasztó cégcsoport miatt – nyilatkozta a Gazdasági Rádiónak Góczi, aki „az igazi felelősök” megkeresését szorgalmazza. „Jogsértő volt az a titkos háttérmegállapodás, amit az adós nagyfogyasztó az EMFESZ egyik piaci versenytársával kötött annak érdekében, hogy ne kelljen fizetnie az EMFESZ-nek” – jelentette ki a HVG kérdésére a gázkereskedő, hozzátéve, hogy a részleteket taglaló beadványukat az Energiahivatal a Gazdasági Versenyhivatalnak továbbította.
Ami a versenytársak állítólagos összeesküvését illeti: az E.On az EMFESZ-szel szembeni követelését eladta a Pomázi érdekeltségébe tartozó társaságoknak, amelyek ezzel letudták az őket korábban gázzal ellátó EMFESZ-szel szembeni tartozásukat. Valaha az E.On is vásárolt gázt az EMFESZ-től, mivel pedig az utóbbi 2009 áprilisától nem tudott szállítani, kötbérigénnyel élt vele szemben – elevenítette fel a HVG-nek Kutas István, az E.On szóvivője, aki állítja, hogy értesítették az EMFESZ-t a követelés eladásáról. Pomázi nem kívánt nyilatkozni az ügyletről a HVG-nek, csak annyit erősített meg, hogy jó hírnév megsértése miatt összesen 2 milliárd forintot követel az EMFESZ-től – amely viszont felszámolási eljárást kért Pomázi érintett cégei ellen.
A versenytársak egybehangzóan állítják, az Energiahivatal az elmúlt másfél évben bármikor dönthetett volna úgy, hogy felfüggeszti az EMFESZ gázkereskedői működését, hiszen napi információi vannak a gázforgalmi adatokról. Elmondásuk szerint a helyzet tavaly októbertől vált tarthatatlanná, és a végjátékban, bankgarancia híján, a gázszállítók csak előre fizetéssel szolgálták ki a céget. Majd arra eszméltek, hogy a napi kereskedési rendszer elszámolását végző Keler már a közös garanciaalapból, azaz a versenytársaktól hívott le pénzt. A Keler összesen 2,2 milliárd forint EMFESZ-tartozást jelzett, és ki is zárta a céget a napi kereskedési rendszerből. Nem maradt más, mint a kiegyenlítő rendszerből, az FGSZ-től való vásárlás – ennek a gáznak az ára azonban az utóbbi időben a piacinál akár 20 százalékkal is drágább volt. Sem ezt, sem a minden hónap első napján esedékes kapacitáslekötési díjat, azaz a vezetékhez való hozzáférés tarifáját nem fizette ki a cég – válaszolta a HVG-nek Zsuga János, az FGSZ vezérigazgatója. Azokat a piaci híreket azonban, amelyek szerint az EMFESZ összesen több mint 6 milliárd forinttal tartozna a rendszerirányítónak, nem kívánta megerősíteni.
A fogyasztókat az orosz–ukrán–magyar nagypolitikáig vezető, sokmilliárdos tulajdonosi huzakodásnál jobban foglalkoztatja, hogy az EMFESZ felfüggesztése után lesz-e lehetőségük a korábbihoz hasonló kedvezményre. Úgy tűnik, rövid távon lesz, miközben a gázpiac a liberalizáció előtti felállásnak megfelelően rendeződik vissza. Az Energiahivatal lapzártánk után, szerdán közli, hogy az átmeneti időre az EMFESZ-ügyfeleknek mely csereszolgáltatót jelölte ki, a kiszivárgott hírek szerint azonban a több mint 300 ezer lakossági ügyfélen a korábban őket ellátó négy egyetemes szolgáltató osztozik. Az E.On és a GdF Suez a saját ellátási területén nyert, a Főgáz és a Tigáz viszont egymás territóriumába tör be, ráadásul utóbbi állítólag még az EMFESZ kedvezményes ára alá is licitált. A nagyfogyasztókat, hivatalosan meg nem erősített hírek szerint, a Mol láthatja el. Hosszú távon viszont attól függ a lakossági kedvezmény sorsa is, hogy a Gazprom és a mögötte álló orosz kormány akarja-e, hogy akár az EMFESZ – amely sorai rendezése után az első negyedévben szeretne visszatérni a piacra –, akár más cég olcsóbb gázra alapozhasson üzletet.
VITÉZ F. IBOLYA
