Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A február 22-i christchurchi földrengés költségei ötéves távlatban elérik a 15 milliárd új-zélandi dollárt (2.149,1 milliárd forint), ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban nominálisan 1,5 százalékkal csökken a szigetország GDP-je – közölte vasárnap Bill English, Új-Zéland pénzügyminisztere.
A pénzügyminiszter elmondta: a földrengés költségeinek kigazdálkodásához egyrészt rövid távon valamivel többet hitelt kell felvennie az államnak, másrészt pedig át kell gondolnia kiadási prioritásait. Ugyanakkor Új-Zéland tovább folytatja általános gazdasági programját, amely a külső hitelezői kitettség csökkentésére, a közpénzügyek rendbetételére irányul annak érdekében, hogy a gazdaság erőteljesebb növekedésre legyen képes – tette hozzá.
A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengésben a legutóbbi hivatalos adatok szerint 166-an haltak meg, ám ez a szám 200 fölé is növekedhet, miután március 3-án hivatalosan leállították a túlélők keresését. Az előzetes számítások szerint a város központi, üzleti negyedében az épületek mintegy harmadát kell lebontani, míg a lakóövezetekben több ezer házat is újjá kell építeni.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Óriási vita tört ki Lengyelországban néhány igazából jelentéktelen uniós támogatási tétel miatt.
Szeptember 20-ra nagy találkozót hirdetett a Digitális Polgári Köröknek.