A KSH kedden tette közzé az ipar előzetes, januári adatait, amelyek szerint a termelés 15,5 százalékkal nőtt decemberhez képest, az egy évvel korábbit pedig a kiigazított adatok szerint 10,9 százalékkal haladta meg. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője úgy vélte: az elemzői konszenzust és az annál optimistább, 10,5 százalékos saját várakozásait meghaladó januári adat megerősíti, hogy a decemberi, havi alapon 13 százalékot is meghaladó visszaesés mögött egyszeri tényezők állnak. A jelentős és meglepő csökkenés pontos oka még ma sem ismert, de nagy a valószínűsége annak, hogy ebben jelentős szerepet játszott egy munkanap áthelyezés, a szombati munkanapon ugyanis vélhetően alig volt termelés. Mivel decemberben amúgy is kevesebb a munkanap mint más hónapokban, egy nap kiesése a termelésből jelentős lehet - tette hozzá. A januári adat alátámasztja azt az elemzői vélekedést is, hogy az idén, ha lassuló ütemben is, de tovább folytatódik az ipari termelés bővülése. Ezt mutatja az ipari megrendelések állománya, a magyar és az európai beszerzési menedzser mutatók alakulása is - jegyezte meg. Bár részletek még nem ismertek az ipari termelés összetevőiről Árokszállási Zoltán valószínűnek nevezte, hogy a szokásos területek támogatták a növekedést: egyebek között a gépgyártás. Hasonlóan vélekedett Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is, aki 9,5 százalékos havi növekedést várt januárra. Hangsúlyozta: az egyszeri hatások miatti decemberi visszaesés után az ipar várhatóan visszatér a tavaly megkezdett növekedési pályára. A magas bázis és az Európa-szerte megjelenő költségvetési megszorítások miatt azonban a bővülés üteme csökken, a tavalyi 10 százalékot meghaladó dinamika éves szinten 6 százalékra lassul.