A 0,66 százalékos veszteséggel nyitó londoni FTSE-100 index jó két órával a nyitás után 0,82 százalékra növelte veszteségét, az 1,16 százalék feletti gyengüléssel kezdő frankfurti DAX index továbbra is ezen a szinten ingadozott, a párizsi CAC-40 index pedig 0,90 százalékról 1,15 százalékra esett tovább. A pénteken elért indexértékek három havi mélypontot jelentenek.

Az indexek csütörtökön érték el idei mélypontjukat: az FTSE-100 index 1,55 százalékkal, a DAX index 0,96 százalékkal, a CAC-40 index 0,75 százalékkal esett. Pénteken a londoni FTSE-100 index a legjobb úton haladt afelé, hogy nyolc hónapja a legrosszabb hetét zárja. Délelőtti értékén a hét elejéhez képest már 2,5 százalékos mínuszban mozgott.

A vezető európai részvények árfolyamát követő Stoxx Europe 600 index péntek délelőtt 0,6 százalékkal gyengült, az EU Stoxx50 index és az FTSEurofirst 300 index egy-egy százalékkal gyengült. A legnagyobb esést az új-zélandi földrengés miatt már egyébként is meggyengült biztosítótársaságok szenvedték el a japán földrengés miatt, de a piacokat változatlanul terheli az arab térségekben megrendült politikai stabilitás, és ennek az olajellátás biztonságára gyakorolt negatív hatása.

A Stoxx Europe 600 index biztosító társaságokat követő alindexe 1,8 százalékkal, az FTSE-350 nem-életbiztosítási alindexe 1,6 százalékkal esett. A Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága 4,6 százalékkal, a Swiss Re 5 százalékkal, a Hannover Rück 4,4 százalékkal esett. A Prudential, Aviva és Standard Life életbiztosítók részvényei 1,2-2,2 százalékkal gyengültek. A banki részvények a spanyol szuverén adósbesorolás csütörtöki rontásának utóhatásaként gyengültek.

A meglepően magasnak bizonyult februári kínai inflációs adat ellenére meglepő stabilitást mutattak a nyersanyag ipari részvények. A magas infláció monetáris szigorítást, majd közvetve a külkereskedelmi forgalom lassulását vonhatja maga után. A Stoxx Europe 600 index nyersanyagipari alindexe mindössze 0,2 százalékkal gyengült. A nyersanyag ipari részvények ellenállását esetenként már a japán földrengést követő újjáépítésektől várt keresletnek tulajdonítják a piacon.