Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Magyar Nemzeti Bank minden lehetséges fórumon, minden lehetséges eszközt megragadott arra, hogy figyelmeztesse az államadósság és az eladósodás kockázataira a kormányt, a parlamentet és a közvéleményt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága ülésén.
A jegybank elnöke hangsúlyozta: ezt mondhatja a saját és az elődje nevében is. Kiemelte: azt tapasztalta, hogy a jegybank nagyon korlátozott hatást gyakorolt ezekre a folyamatokra, sokkal inkább a piacnak volt erősebb hatása az eladósodási folyamatokra. Amikor a piaci finanszírozási lehetőségek beszűkültek, akkor volt egy élesebb kormányzati reakció - tette hozzá Simor András.
Az MNB elnöke ezeket a válaszokat Dancsó József (Fidesz), az albizottság elnöke kérdéseire fogalmazta meg, aki arról faggatta a jegybankelnököt, az MNB mindent megtett-e annak érdekében, hogy az elmúlt 8 évben az államadósság ne emelkedjék. Egy másik kérdéssel kapcsolatban Simor András arról szólt: 2002 és 2010 között összességében a jegybanknak nem volt realizált vesztesége, ugyanis az egyes évek esetleges veszteségére az előző évek nyereségéből képződő eredménytartalék nyújtott fedezetet, így a jegybank tevékenysége ebben a időszakban nem terhelte meg a költségvetést. Mindeközben az MNB működési költségei a vizsgált időszakban reálértéken közel 40 százalékkal csökkentek - ismertette az MNB elnöke.
Simor András szerint 2002-2003-ban az árfolyamsáv kiszélesítését követően bekövetkező jelentős forint-felértékelődés miatt az MNB devizatartalékain jelentős, nem realizált veszteség (azaz a devizaárfolyamok és a hozamok változásából fakadó átértékelés) keletkezett. Emiatt az államnak a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeggel kellett feltöltenie a jegybank tartalékait.
Pősze Lajos (független) a jegybanki kamatpolitika és az infláció összefüggéseiről kérdezte a jegybank elnökét, aki ezzel összefüggésben kiemelte: most van esély arra, hogy 2012-ben elérjük az árstabilitást, ami a jegybank alapvető feladata és tevékenységének legfőbb célja, ez Magyarország esetében 3 százalékos, vagy az alatti inflációs ütemet jelent. A jegybank elnöke aláhúzta: ha a 2002-2010 közötti 8 évet együttesen nézzük, nem lehet azt mondani, végig túl szigorú volt az MNB kamatpolitikája. Általánosságban inkább azt lehet mondani, amikor az infláció csökken, akkor lehet a kamatot mérsékelni - fűzte hozzá.
Dancsó József a devizatartalékokat feszegető kérdésére az MNB elnöke elmondta: az MNB-nek, saját magának csak korlátozott eszközei vannak a devizatartalékai növelésére. Amikor az IMF-től 1,5 milliárd eurót a jegybank vett fel az IMF-EU hitelkeretből, emögött az a megfontolás is állt, hogy ez az összeg nem növeli az államadósságot, mert azt a magyar jegybank vette igénybe - fejtette ki.
Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója arról szólt: a 2002-2010 közötti kormányoknál az figyelhető meg, hogy az egyes évek költségvetésének tervezésekor a kiadásokat mindig alultervezték, a bevételeket pedig túlbecsülték. Az ÁSZ főigazgatója szerint különösen az volt szembeötlő, ahogy a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének deficitjei, főleg 2002-2005 között rohamosan emelkedtek.
Babák Mihály (Fidesz) felvetette, hogy nemcsak az egyes évek tényleges államháztartási deficitjeinek alakulását, de az állami kötelezettségeket, például a ppp-konstrukciókban később is ható állami garanciákat, vállalásokat is meg kellene vizsgálnia a bizottságnak. Emellett azt is nézni kellene, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt központi pénzek mennyire terhelték az egyes évek központi büdzséit - tette hozzá.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.