Közleményben az elemző kifejti: a forintot a tervezett reformintézkedések kedvező fogadtatása nyomán kialakult pozitív kép, a kedvező folyó fizetési mérleg adat, a sikeres külföldi kötvénykibocsátás tartja immár huzamosabb ideje a 270-es szint alatt az euróval szemben. A svájci frankkal szembeni kurzus elsősorban a svájci frank/euró árfolyamtól függ. Ebben a  összetettebbek a kockázatok, és ezek nagyrészt függetlenek a belföldi gazdaságtól, gazdaságpolitikai fejleményektől, döntésektől. 

Az elemző úgy véli, hogy további kedvező hírek esetén a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) felára az év eleji 400 bázispontról 200 körülire eshet. (Londoni adatszolgáltatót idézve hétfőn délután az MTI londoni tudósítója 236 bázispont környékén mozgó CDS-felárról adott hírt.) Vizkelety Péter felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország finanszírozási költsége nem csak a CDS felártól, hanem a fejlett piacok kamatszintjétől is függ. 

A Generali Alapkezelő  elemzője úgy véli, hogy sem a hitelezésre, sem a fogyasztásra nincs érdemi hatással a 6 százalékos jegybanki alapkamat, sokkal lényegesebbnek tartja a munkanélküliség alakulását, vagy a banki mérlegek állapotát, elsősorban a hitelportfoliók minőségét. 

Vizkelety Péter a közleményben megállapítja:"a környezetünkben egyetlen ország sem rendelkezik a Széll Kálmán Tervhez hasonlóan kidolgozott reformprogrammal. A tervben nyilvánvalóan vannak kockázatok, ugyanakkor a kellő időben felvázolt ambiciózus terveket a piac mind a mai napig díjazza. A külföldiek forintkötvény állománya nő, a dollárkötvény kibocsátás pedig sikerként könyvelhető el." Az elemző ugyanakkor megjegyzi: összegszerűségében reálisan a reformelképzelések legfeljebb kétharmada hajtható végre úgy, hogy az tartós egyenlegjavulást jelentsen az államháztartás számára, ugyanakkor egy kisebb arányú teljesítést a piac vélhetően csalódással fogadna.