A kínai vámhivatal vasárnapi közleménye szerint márciusban az export 35,8 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, a behozatal 27,3 százalékkal nőtt. Nemzetközi elemzők korábban 4,2 milliárd dolláros kínai kereskedelmi hiányt jósoltak márciusról. A vártnál jóval kisebb márciusi hiány dacára az első negyedévi deficit - 2004 óta az első - mindenesetre élét veheti az Egyesült Államok, az EU és más kereskedelmi partnerek állandó követelésének, hogy a kínai kormányzat gyorsítsa a nemzeti valuta, a jüan felértékelését.

Januárban a kínai export 37,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél, az import 51,0 százalékkal nőtt, a kereskedelmi többlet kerekítve 6,5 milliárd dollár volt, kevesebb mint a fele a decemberi 13,1 milliárdnak. Utána az ünnepekkel "lassított" februárban a kivitel mindössze 2,4 százalékkal gyarapodott éves egybevetésben, a behozatal azonban 19,4 százalékkal nőtt, kerekítve 7,3 milliárd dolláros deficitet hagyva a kínai oldalon.

Tapasztalatok szerint a kínai kivitelt a jüan eddigi felértékelése nem fékezte, az exportnövekedés hullámzásának a felvevőpiacok teljesítőképessége szab csak határt. Kína 2005. júniusban megszüntette a jüan szoros kötését a dollárhoz, és áttért a napi lebegtetésre. A jüan mozgása a nagy kínai kereskedelmi és fizetésimérleg-többletek miatt hosszú távon egyirányú: 2005 óta 23 százalékkal felértékelődött, ezen belül a lebegtetés átmeneti szüneteltetése után, tavaly június óta 4,5 százalékkal drágult a dollárral szemben. (A nemzetközi gazdasági válság miatt Kína 2008 végétől tavaly júniusig szüneteltette a napi felértékelést)

Kína exportja korábban sem nőtt rendszeresen gyorsabban, mint a behozatala. Az elmúlt évtizedben 2000-ben és 2001-ben, majd 2003-ban, 2004-ben és 2008-ban az import gyorsabban bővült, mint a kivitel, majd 2009-ben az export 16 százalékkal visszaesett, míg az import csak 11,2 százalékkal csökkent kínai adatok szerint, miközben az IMF szakértői a kínai kivitel 12,7 százalékos és az import szintén ettől elmaradó, 9,5 százalékos mennyiségi csökkenését jegyezték fel. Az irányzat tavaly is folytatódott, már ismét emelkedő pályán: négy tavaszi hónaptól eltekintve a többi hónapban a kínai export megint lassabban nőtt, mint a behozatal. Az IMF becslése szerint a kínai export tavaly 18,5 százalékkal, az import ezt meghaladó ütemben, 18,8 százalékkal gyarapodott mennyiségben.

Ezzel egyidejűleg Kína kereskedelmi többlete a világ országaival szemben a 2000-es 24,1 milliárd dollárról 2008-ra 298,1 milliárd dollárra nőtt - ez az eddigi csúcs -, de azóta csökkent: 2009-ben 196,1 milliárd dollár, tavaly előzetes adat szerint 183,1 milliárd dollár volt. Vagyis amíg a jüan felértékelődött - 2008 közepéig -, ennek ellenére nőtt a kínai kereskedelmi többlet, majd csökkenésnek indult épp akkor, amikor a jüan átmenetileg kissé leértékelődött.

A mostani hiány sem a felértékelés újrakezdésének következménye: az elemzők szerint az okok között fontosabb, hogy Kína már most is a világ legnagyobb exportőre, vagyis kivitele immár nem növelhető akkora ugrásokkal, mint korábban. Közben a kínai import hosszú távon nagyobb növekedésre van ítélve a hazai gazdasági fejlődés szükségletei és a lakossági jövedelmek növekedése miatt, "magától" hozzájárulva a világgazdasági  kapcsolatok Nyugaton követelt kiegyensúlyozásához. Jelenleg a nyersanyagok és az energiahordozók nagy áremelkedése is drágítja - azaz pénzben kifejezve növeli - a kínai behozatalt. Mindennek csak a kínai belső pénzügypolitika szabhat némi korlátot - hűtve a veszélyes inflációt: a kínai központi bank tavaly október óta már négyszer emelte kamatait -, de az is csak simíthatja, ám nem akadályozhatja az irányzatot.

A politikailag legérzékenyebb amerikai viszonylatban a kínai kivitel januárban 34,7 százalékkal nőtt, februárban 3,7 százalékkal csökkent, márciusban 29,9 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, míg az Egyesült Államokból az import sorrendben 50,3 százalékkal, 21,6 százalékkal, illetve 27,6 százalékkal növekedett.