Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Magyarország mellett Ausztria, Ciprus, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Románia miniszterei fejezték ki közös levelükben a telepítési jogok eltörlésével kapcsolatos aggodalmukat a mezőgazdasági biztosnak. A miniszterek úgy látják, hogy a telepítési jogok eltörlése következtében több negatív hatással számolhat az európai szőlő-bor ágazat, mint amennyi előnyt hozna a liberalizáció. Ennek tudatában arra kérik a biztost, hogy az elkövetkező tanácsülések alkalmával vegyék ismételten napirendre a szőlő-bor ágazat ezen szabályait, még mielőtt 2015 decemberében megszűnne a telepítési jogok közösségi rendszere.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Marcinkó Ferenc reméli, hogy a kilenc tagország közös fellépését további tagországok miniszterei is követni fogják, és így mihamarabb biztosítható lesz a Lisszaboni Szerződés által előírt szükséges szavazati arány a telepítési jogok rendszerének fenntartásához. A 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás 2015 végével törölné el közösségi szinten a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítésengedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-ig tarthatják fent nemzeti hatáskörben.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának álláspontja szerint Magyarország szempontjából a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egy ellenőrizhetetlen, nagyobb telepítési hullám következtében olcsó tömegborok jelennének meg a magyar piacon és Magyarország hagyományos exportpiacain is. Mindez a szőlő-felvásárlási árak további csökkenéséhez, és így a szőlőtermőföld-árak csökkenéséhez vezetne hosszú távon, ami a nehezebben megművelhető, de minőségi borszőlőtermesztésre alkalmas szőlőültetvények eltűnéséhez vezetne.
