EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Kizárólag a munkaadói érdekképviseleteket hívta meg a kormány azokra az egyeztetésekre, amelyek eredményeként véglegesítették a munkavállalók számára számos fájdalmas lépést tartalmazó intézkedéscsomagot – erősítették meg a Világgazdaságnak nyilatkozó munkavállalói források.
A múlt hét második felében bemutatott bürokráciacsökkentő program a munkaadóknak ad – hiszen a vállalkozók anyagi terheit számos lépéssel csökkeni –, ugyanakkor a munkavállalóktól számos korábban kiharcolt vívmányból visszavesz. A kormány azzal indokolja a tervezett lépéseket, hogy azok az elkövetkező időszakban akár 150 ezer munkahely létesítéséhez is hozzájárulhatnak, vagyis összesen 1,5 százalékpontos javulást lehet elérni a legális foglalkoztatásban.
Az intézkedéscsomag alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sora egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi „kötelező” zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.
A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is. A cél az, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban kezelje a „keményebb időszakokat” az éves időkeret terhére, vagyis ne legyen szükség külön rendkívüli munkavégzések bevezetésére és dokumentálására.
Könnyebben menne a jövőben a munkavállalók felvétele és az elbocsátás is a kormányzati tervek szerint. A felmondási okokat tartalmazó taxatív jellegű felsorolás több új elemmel bővülne, vagyis elbocsátásra nem csak a céggel vagy az adott munkavállalóval kapcsolatos, kifejezetten negatív indoklás mellékelésével kerülhet sor a jövőben. Ez a mikro- és kisvállalkozások terheit összesen 16 milliárd forinttal csökkentené a program szerint.
