Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Világgazdaság keddi száma szerint túllépett eddigi keretén a vasárnapi munkavégzés tilalma körüli vita azzal, hogy a kormány bürokráciacsökkentő terve a hétvégi, az éjszakai és a túlórapótlékok visszavágását helyezte kilátásba. Lefaragnának a szabadságból, és könnyebbé válnának az elbocsátások is.
A múlt hét második felében bemutatott bürokráciacsökkentő program a munkaadóknak ad – hiszen a vállalkozók anyagi terheit számos lépéssel csökkeni –, ugyanakkor a munkavállalóktól számos korábban kiharcolt vívmányból visszavesz. A kormány azzal indokolja a tervezett lépéseket, hogy azok az elkövetkező időszakban akár 150 ezer munkahely létesítéséhez is hozzájárulhatnak, vagyis összesen 1,5 százalékpontos javulást lehet elérni a legális foglalkoztatásban.
Az intézkedéscsomag alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sora egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi „kötelező” zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.
A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is. A cél az, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban kezelje a „keményebb időszakokat” az éves időkeret terhére, vagyis ne legyen szükség külön rendkívüli munkavégzések bevezetésére és dokumentálására.
Könnyebben menne a jövőben a munkavállalók felvétele és az elbocsátás is a kormányzati tervek szerint. A felmondási okokat tartalmazó taxatív jellegű felsorolás több új elemmel bővülne, vagyis elbocsátásra nem csak a céggel vagy az adott munkavállalóval kapcsolatos, kifejezetten negatív indoklás mellékelésével kerülhet sor a jövőben. Ez a mikro- és kisvállalkozások terheit összesen 16 milliárd forinttal csökkentené a program szerint.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.