Adminisztrációs költségcsökkentés, bérkompenzáció: csak a kormány látja a fedezetet?

„Amit egyszer most eltörlünk, azt semmilyen módon nem lehet majd visszahozni” - hangzott el Matolcsy György szájából. Amit a tervekről eddig tudni lehet: egyszerűsítenék a kötelező adatszolgáltatást, mérsékelnék a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheket, emelnék a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát. Csökkentenék a bevallások gyakoriságát, összehangolnák a hatósági adatbázisokat. Az adófolyószámlák számát 50 százalékkal kívánják csökkenteni. 

A bürokráciacsökkentő lépésekkel egyidejűleg jelentette be a Nemzetgazdasági miniszter, hogy két év alatt a szuperbruttóval együtt kivezetik az adójóváírás rendszerét. Kiderült, hogy a „senki nem jár rosszabbul” feladat nem egy évre, hanem 3 évre szól. Ezt is megírtuk. De hogyan valósulhat meg, hogy az adójóváírás kivezetése mellett senki se járjon rosszabbul? 

Az Adózónán is többször konkrét javaslatot tettünk, például az adóhatósági adatbázisban lévő adatok más szervek illetve vállalkozások számára történő visszaszolgáltatására és ennek költségcsökkentési vonzatára. Erről azonban nincs szó.

Ehelyett vannak bürokráciacsökkentő intézkedési tervek, melyeket aligha lehet számszerűsíteni. Akkor miért volt mégis szükség erre a bejelentésre, ha nem ugyanazért, mint a korábbiakra: lehet, hogy az adminisztráció csökkentését is sarkalatos törvény fogja szabályozni? Egy sor kérdés, amire ki tudja, mikor kapunk majd választ.

Amikor kiderült, hogy az az Adózónán megjelent számokat alátámasztják a tények, és az egykulcsos adóval a havi 300 ezer forint alatt keresők rosszul járnak, akkor azt hallhattuk, hogy a társasági adó csökkentése következtében a vállalkozásoknál hagyott 200 milliárd forint fedezi a cégeknél a béremelést. Csakhogy Angyal József okleveles adószakértő írása szerint a fedezet valójában nem áll rendelkezésre.