Orbán Viktor újabb álma

A múlt hét végén – olvasható a GKI blogján –  Orbán Viktor miniszterelnök a Blikknek (az újabban szokásos PR-akciók keretében) a következőket mondta a várhatóan a kilakoltatás sorsára jutó lakáshitelesek megsegítése ürügyén: „az állam családi házak építését kezdi meg hamarosan Budapest környéki állami területeken, amelyeket a bajba jutott jelzáloghitelesek kisegítésére használnak majd fel. A házaspárok 40, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres házra számíthatnak. Családi házban gondolkodunk, előkerttel, hátsó veteményessel, hogy ott dolgozva a családi kasszán is lehessen segíteni. Ezek a házak amerikai típusú, könnyűszerkezetes házak lesznek.”

Stiller Ákos

Az, hogy a lakáshitelesek gondjainak megszaporodását éppen a kormány idézte elő tavaly májusban-júniusban, amikor államcsődről vizionáltak a Fidesz meghatározó politikusai, s aminek hatására elszálltak az árfolyamok, mára már megkopott a miniszterelnök memóriájában. Ugyanakkor érdemes utánaszámolni, mekkora állami kiadással számolhatunk a tervezett intézkedések hatására. Egy nettó 40 nm-es családi ház kivitelezési költsége (a közműrákötések és az egyéb infrastruktúra kiépítése nélkül) kulcsrakészen 6,8-6,9 millió Ft. Egy 50 nm-esé 8,5 millió Ft, egy 60 nm-esé 9,5 millió Ft, míg egy 80 nm-esé 12,5 millió Ft körül van. Lakáshitelt jellemzően gyermekes házaspárok vettek fel, saját célra, így egy ház esetében 8,5-10 millió Ft körüli összeggel kalkulálhatunk. Az átlagos érték így 9 millió Ft körül van.

2011. utolsó negyedévében a bedőlt lakáshitelek 2 százaléka, 2012-ben negyedévente 3 százaléka (éves szinten 12 százalék), 2013-ban 4 százaléka (éves szinten 16 százalék), míg 2014-ben már 5 százaléka (évi 20 százalék) árverezhető. Ha készpénznek vesszük a miniszterelnök szavait, akkor idén 2 ezer, 2012-ben 12 ezer, a következő évben 16 ezer, míg 2014-ben már 20 ezer lakást kell biztosítania az államnak (a jelenlegi állományok mellett, ami sajnos nem garantálható, mert a hiteladósok helyzete folyamatosan romlik).

A jelzett költségvetési kiadás nem tartalmazza a telekkialakítás költségeit, az egyéb infrastrukturális kiadásokat (pl. bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő, utak kialakítása). A kormány éppen most akar további megszorításokat „lenyeletni” a társadalommal (a korengedményes nyugdíj megszüntetése, a rokkantellátás erőteljes mérséklése, a munkanélküli ellátások radikális megvágása, a gyógyszerkassza egyharmadának elvétele stb.) arra hivatkozva, hogy a költségvetés nem bírja ezeket finanszírozni. Kérdéses mindezek után, miből telik majd a jelzett nagyságrendű kiadásokra, mivel ezek eddig nem szerepeltek sem a konvergenciaprogramban, sem a Széll Kálmán-tervben – írta Molnár László.