Jó tudni, hogy akad olyan világtekintély, aki még mindig bízik az eurózónában és az euróban is, sőt kész pénzt áldozni annak támogatására. Ő Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, aki londoni és berlini látogatása előtt népes delegáció élén Magyarországon vizitált, ahol bejelentette: hajlik „bizonyos összegű” államkötvények megvásárlására. Ezzel egy csapásra eloszlatta Orbán Viktor gondjait, aki egyenesen úgy fogalmazott: „ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az Orbán-kormány olyan lelkesen figyeli a kínai modellt, hogy a magyar miniszterelnök a távoli ország sikereit azzal magyarázta: Kína hű maradt néhány olyan elvhez, amelynek a Nyugat az utóbbi időben hátat fordított. A nyugati és keleti értékeket szembeállítva az uniós elnökség végnapjaiban a magyar kormányfő hosszan sorolta a szerinte követendő elemeket: a gazdasági sikerhez nem a szolgáltatások, hanem az ipar fejlesztésére van szükség, továbbá erős államra, hosszú távú tervezésre és koordinációra.

No és az állam eladósításának elkerülésére, amit a magyar kormányfő egyebek mellett azzal indokolt: „a miatyánk eredeti szövegében a »bűn« és az »adósság« szavak még azonosak” voltak. Ez egy olyan kormányfőtől legalábbis furcsa, aki éppen az új kölcsönökért hálálkodik. A magyar államkötvények megvásárlásán kívül a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós hitelt ígért a kölcsönös befektetések előmozdítására, a Bank of China pedig 1,1 milliárd eurós keretet a BorsodChem új fejlesztéseire.

A magyar–kínai kapcsolatokban remélt „nagy ugrás” mibenlétéről részletesen olvashatnak a HVG e heti számában.