Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A befektetők amiatt is aggódnak, hogy a kínai infláció hároméves csúcsra ugrott. (Ez ugyanis az ázsiai ország gazdaságának túlfűtöttségére utalhat, ami kényszerintézkedéseket válthat ki Pekingben.) Emiatt az ázsiai tőzsdék is estek, az amerikai elektronikus kereskedelemben is csökkenés mutatkozott, a New York-i tőzsdenyitás előtt.
AP
Az olasz tőzsdét az Intesa Sanpaolo SpA (ISP), Olaszország legnagyobb bankjának majdnem 6 százalékos esése húzta a mélybe, miután az HSBC bank immár nem ajánlja ügyfeleinek annyira a pénzintézet részvényeinek vásárlását. A Fiat Spa csaknem öt százalékkal esett, ami mutatja az összes olasz céggel szembeni bizalmatlanságot.
A FTSE MIB Index az elmúlt 14 hónap legnagyobb veszteségét könyvelhette el az elmúlt 14 hónapban. (3 százalékot esett az olasz tőzsde, de a portugál is ennyit zuhant.) Szintén zuhant – más okokból a British Sky Broadcasting Group Plc, vagyis a BSkyB -, ez a Murdoch-konszern körüli botrányok, a News of The World lehallgatási ügyei miatt bajba került News Corp. miatt esett. A News Corp. Ugyanis korábban ajánlatot tette a BSkyB-re, de most a brit kulturális miniszter, Jeremy Hunt újabb információkat kért az ügyletről.
A Stoxx Europe 600 Index 1,2 százalékkal zuhant hétfőn, kora délutánig. A hangulatot rontotta még a kedvezőtlen amerikai munkaerőpiaci adat, amely még a múlt héten látott napvilágot, de a hatását most is érezteti. A nyugati országok túlnyújtóztak a takarójukon – foglalta össze egy tőzsdei szakértő a helyzetet: a mostani hitelválság ezért okozhat komoly bizalmi problémákat.
Az európai pénzügyminiszterek hétfő délután tanácskozást tartanak, előtte viszont már az Európai Unió elnöke, Herman van Rompuy és a brüsszeli bizottság elnöke, José Manuel Barroso három pénzügyi EU-vezetővel találkozik: Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank elnökével, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, az eurózóna pénzügyminisztereinek „fejével” és Olli Rehn gazdasági EU-biztossal. Egyes hírek szerint az eurózóna segélytartalékainak összegét valószínűleg 1,5 trillió euróra, azaz 1500 milliárd euróra emelhetik, ami a korábbi összeg duplája, és ebből fedeznék Görögország és Olaszország pénzügyi rendszerének a megmentését – írja a német Die Welt. Korábban egyébként már megjelentek hírek arról, hogy segítsék az országot a pénzügyi nehézségek legyőzésében.
