Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bonthatták a pezsgőt az ING Pénztárnál az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre kijelölt január 31-ei határidő után, náluk tartott ki ugyanis a legtöbb tag, összesen 19 ezer. Így a korábban csak harmadik legnépesebb pénztár egy csapásra a legnagyobbá vált. Az ING-re szavazókat a jelek szerint nem zavarta, hogy éppen ennek a pénztárnak a három vezetőjét büntette meg összesen 1,3 millió forintra december közepén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), egyebek mellett a tagoknak okozott indokolatlan befektetési többletköltségek miatt.
Végel Dániel
A magánnyugdíjpénztáraknak összesen 97 ezer tagja maradt a korábbi 3,1 millióból. Végső eredményt majd február végén hirdet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, addig még külön engedéllyel nyilatkozhatnak tagságuk fenntartásáról elsősorban a külföldön tartózkodók. Az állami nyugdíjjal szemben a magánpénztári tagságot választók 40 százaléka kis összegű felhalmozással rendelkező, 35. életévét még be nem töltött fiatal. Ők a pénztárak beszámolója szerint azért szavaztak a maradásra, mert nem hiszik, hogy lesz állami nyugdíj, amikorra idősek lesznek. A fiatalok jelentős súlyából következik ugyanakkor, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által 300-400 milliárd forint közöttire taksált összegből legfeljebb 300 milliárd marad a kasszáknál, míg az állam csaknem 2700 milliárdnyi vagyonhoz juthat a kasszatagok átléptetésével.
Nagy várakozásokat keltett az infláció feletti hozam, amelyet a tavalyi törvénymódosítások után készpénzben is adómentesen vehetnek majd fel az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők. „Volt, aki már december közepén kérte a reálhozamát” – mondta a HVG-nek Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár igazgatója, aki szerint a jogszabályban rögzített ütemezéssel leghamarabb 2011. júniusra–júliusra várható a reálhozamok kifizetése, aminek ütemtervét a többi kasszához hasonlóan április 15-éig küldik el a PSZÁF-nak. A tagoknak ugyanakkor célszerű február 28-áig értesíteniük a pénztárukat arról, hogy hova kérik a hozamot, illetve – ha fizették – a tagdíj-kiegészítést. Amennyiben önkéntes nyugdíjpénztári számlára utaltatják a summát, az összegre vetítve 20 százalékos – maximum 300 ezer forintos – állami kiegészítésben is részesülnek. A határidőt elmulasztó volt tagjaiknak a pénztárak márciusban levelet írnak, s ha erre sem reagál a tag, akkor a neki járó pénzt a lakcímére küldik. Ha így sem ér célba, a visszaérkező összeg a tb-be kerül, fontos tehát, hogy esetleges lakcímváltozását minden volt kasszatag bejelentse egykori pénztárának.
A pénztárak előzetes kalkulációi szerint a 3,1 millió tagból 2,3–2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb reálhozamra. A várható összeg nemcsak a pénztárak elmúlt évekbeli teljesítményétől függ, hanem a jövőbeli piaci folyamatoktól is, az elszámolást ugyanis 2011-ben, az éppen aktuális hó végi árfolyamon végzik majd.
Végel Dániel
A pénztárakat választókat viszont a kasszájuk sorsa izgatja a legjobban. „Négy–nyolc kassza viheti majd tovább a tagokat” – mondta a Stabilitás Pénztárszövetség februári sajtótájékoztatóján Juhász Istvánné főtitkár. Egyelőre azonban az összes biztosítói, illetve pénzintézeti hátterű pénztár a fennmaradását fontolgatja, de legalábbis kivár az Alkotmánybíróság döntéséig. A taláros testülettől ugyanis másfél száz beadványban kérték a – neve szerint – szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
A pénztárak fenntartásáról szóló döntést hosszabb távon befolyásolhatja, hogy a tavalyi törvénymódosítások nyomán 2011-ben a korábbi 0,8 százalék helyett már csak 0,2 százalékos vagyonkezelési díjat lehet felszámítani, működési költségekre pedig csak a befizetett tagdíj 0,9 százaléka fordítható a 2010-ben még 4,5 százalékos maximum helyett. Ráadásul 2011. december 1-jéig semmilyen tagdíj nem érkezik a kasszákhoz, mert az, egyéni nyugdíjjárulék formájában, az állami nyugdíjalapot gazdagítja. A túléléshez tehát jelentős működési tartalék, illetve költségtakarékosság szükséges. Nem véletlen, hogy például az MKB magán-nyugdíjpénztári ágánál már minden második alkalmazott munkaviszonyát megszüntették. Bár a működési források kimerülésekor a kasszák levonhatnak tagonként havonta 265 forintot befektetésük hozamából, ez tízezres tagság esetén is csak havi 2,6 millió forint.
A működéshez szükséges kétezres létszám alá csúszó pénztáraknak (lásd táblázatunkat) március 1-jétől hat hónapjuk van arra, hogy feltöltekezzenek új tagokkal, vagy beolvadjanak egy másik pénztárba. Pénztári körökben tudnak arról, hogy több kis pénztár tárgyal egy közös független kassza működtetéséről, de ezt az érintettek nem erősítették meg a HVG-nek. Holott magától értetődő lenne, ha a hozamukkal a legjobbak közé tartozó munkáltatói pénztárak, mint például a villamosenergia-ipari magáncégek dolgozóit tömörítő VIT vagy a Magyar Telekom alkalmazottaira alapozott Dimenzió, az összeolvadást választanák egy nagy biztosítói hátterű pénztárba való beolvadás helyett. Valószínű ugyanakkor, hogy az állami intézményi hátterű pénztárak, mint a Honvéd, a Postás és a Vasutas – a helyzetükből adódóan – végelszámolással szűnhetnek meg. „A pénztár jövőjéről a tagok döntenek, a nemrég megfogalmazott 2011. évi stratégia mindenesetre a magánágazat bezárását irányozza elő” – mondta a HVG-nek szűkszavúan Ballainé Krikker Zsuzsa, a Honvéd Nyugdíjpénztár gazdasági igazgatóhelyettese. Végelszámolás esetén azonban résen kell lenniük a kasszánál addig kitartó tagoknak, akaratuk ellenére visszakerülhetnek ugyanis az állami nyugdíjrendszerbe, ha a bezárásról kapott értesítést követő 30 napon belül nem nyilatkoznak, hogy melyik másik kasszába lépnek át.
PAPP EMÍLIA
