Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele két számjegyű hozamot ért el tavaly, a rekorder 30 százaléknál is többet emelkedett. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt.
A magánnyugdíjpénztárakban szépen fialnak a bennmaradt pénzek.
Ha valaki most akarna visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, akkor akár milliós nagyságrendű reálhozamot is kaphatna – számolta ki a Világgazdaság.
Soha nem látott mértéket öltött a lakosságnál lévő lekötetlen pénz, pedig háromszázalékos kamat mellett többet lehetett keresni, mint 8 százalékosnál. A kirakatban lévő kamat abszolút nagyságánál ugyanis fontosabb, hogy mennyivel haladja meg az infláció mértékét, azaz mennyivel nőhet a pénz valós értéke. A magyarok többsége azonban ezzel nem foglalkozik. A Bankmonitor.hu bebizonyítja, hogy érdemes lenne.
A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak és a megmaradt magánnyugdíjpénztárak portfóliói is magasabb hozamot értek el az első kilenc hónapban, mint a pénzromlás mértéke lehetett – írja a Világgazdaság keddi számában.
Az első fél évben minden magánnyugdíjalap pozitív hozamot ért el, a tavalyi árfolyamesések és az első öt hónap magas inflációja azonban elvitte a visszalépők reálhozamának jelentős részét - írja a Világgazdaság.
Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A parlament hétfőn erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba.
A parlament hétfőn úgy döntött, adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.
Adómentes lesz a reálhozam és a munkáltatói tagdíj-kiegészítés felvétele az állami rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztár-tagoknak, ha a parlament elfogadja a költségvetési bizottság kedden benyújtott módosító javaslatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja a javaslatot.
November 30-áig van lehetőségük arra magánnyugdíj- pénztárakból (mnyp.) az állami rendszerbe visszalépett tagoknak, hogy a nekik járó reálhozamról rendelkezzenek. Amennyiben ezt nem teszik, pénzük a tb-kasszát gyarapítja. Nem kevés pénzről van szó, írja az azenpenzem.hu.
Normál kapacitásának kétszeresével tudta szinte panasz nélkül kiutalni a reálhozamokat a Posta úgy, hogy sokan még csak az eredeti címüket sem adták meg. Így is közel 1,8 milliárd forintnyi reálhozam maradt a Postánál, miközben a Privátbankár kalkulációi szerint a cég 2 milliárd forint körüli összeget kasszírozott a nyugdíjreformon.
Pozitív fordulatot tükröznek a kiskereskedelem adatai augusztusban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint. Az elemzők a forgalom augusztusi bővülését egyszeri hatással, a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével és az abból történő vásárlásokkal magyarázták.
A valamilyen oknál fogva át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összegeket eredetileg automatikusan kellett volna továbbutalni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. Ezt most módosították.
Egy igen érdekes "anomáliára" hívta fel a figyelmünket a magánnyugdíjpénztárak által küldött részletes elszámolásban egy olvasónk. Utánajártunk az ellentmondásnak, s kiderült, hogy lényegében az sem tud meg semmit a reálhozam számításáról, aki részletes – havi bontású – kimutatást kér pénztárától, az ugyanis – a felügyelet által kommunikálttal ellentétben – nem összevethető a korábbi elszámolásokkal. Huszonkettes csapdája – hogyan tovább? Mit tehet a volt nyugdíjpénztári tag?
Több mint 80 ezer volt magánnyugdíjpénztár tag 2,7 milliárdnyi reálhozamát nem tudta kikézbesíteni a posta. Ez az összeg csak töredéke annak a 200 milliárdnak, amit eddig folyósítottak – mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Klubrádióban.
Extrém esetben akár 2012 januárjáig is elhúzódhat egyesek magán-nyugdíjpénztári reálhozamának kifizetése a szabályozás módosítása miatt. A változások következtében a PSZÁF várakozásai szerint ismét emelkedhet a felügyelethez érkező panaszok száma.
Megjelent a Magyar Közlönyben hétfőn az a kormányrendelet-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy azok a volt...
Az elmúlt hetekben igen sok rémtörténetet hallani a nyugdíjpénztári reálhozamok ki nem fizetéséről, késésekről, a korábban számított összegtől jelentősen eltérő tényleges utalásokról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez több ezer panasz érkezett már a végső tájékoztatási határidő lejárta előtt is, amelyekben a korábbi ügyfelek többségében az elszámolás helyességét vitatták. Alábbi cikkünkben egy konkrét eset kapcsán járjuk végig, hogy mi vezethet a pénztár és az ügyfél közötti félreértésekhez, s mit tehet a magánszemély, ha elszámolási jogvitába keveredik egy pénztárral.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletek alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magán-nyugdíjpénztára felé írásban kellett rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő utalását kéri.
A kormány szeretne segíteni azoknak a volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek az adatai hibásan szerepelnek a pénztárak nyilvántartásában, ezért - valószínűleg november végéig - meghosszabbítják a reálhozamok kifizetésének határidejét - jelentette be a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
