Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Fel kell tárni "valamennyi körülményét" annak, hogyan kerültek ki köztulajdonból 2005-ben a balatoni kempingek, és "hogyan sikerült a Balaton legértékesebb ingatlanjait egy nyilvánvalóan szélhámos cég kezére átjátszani" - fogalmazott a képviselő. Elmondta: az SCD Group elnevezésű cég hat évvel ezelőtt felvásárolta a három balatoni turisztikai céget - Balatontourist, Siótour és Zalatour -, és 2014-ig 28 luxusszálló és üdülőfalu felépítését ígérte, 104 milliárd forintos összegben. Ebből semmi nem lett, hat év alatt egy kapavágás sem történt - mondta Kepli Lajos, megjegyezve: most pedig "óriási haszonnal kiszállni igyekszik az üzletből, ismeretlen kézre juttatva" a legértékesebb balatoni ingatlanokat.
Utalt arra, hogy a vevőként megnevezett Turisztika Hungária Kft. a cégnyilvántartásban egyelőre nem szerepel, "sajtónyilatkozatok szerint a tulajdonosok nem is kívánják felfedni magukat". Eszerint egy "rejtélyes befektető társaság" kívánja a Balaton legjelentősebb ingatlanjaira "rátenni a kezét" - mondta a Jobbik politikusa. Az SCD Group augusztus 2-án jelentette be, hogy megválik a Balaton-parti ingatlanjaitól, a sármelléki FlyBalaton repülőtértől, és értékesíti a Magyar Turisztikai Holding Zrt. nevezetű cégét.
Kepli Lajos emlékeztetett arra, hogy az SCD Groupot 2000-ben alapította három magyar üzletember minimális - 3 millió forintos - alaptőkével, majd egy év múlva már kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Széchenyi Terv keretéből. Ugyanekkor "szállt be" tulajdonosként a hasonló nevű, SCD Uk. Ldt. angol cég, 3,5 milliárd forintos tőkével - mondta a képviselő. Másfél év elteltével viszont az SCD Group már milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolított és több százmillió forintos nyeresége volt - fogalmazott a képviselő, rámutatva, hogy újabb másfél év elteltével pedig (2005-ben) megvásárolták a három - megyei önkormányzatok tulajdonában lévő - balatoni turisztikai céget, s ezzel az összes tóparti kemping a birtokukba jutott.
A Jobbik politikusa szerint 2006. novemberében a parlament elfogadta a "Lex SCD-t", azaz módosították a "Balaton törvényt" úgy, hogy a kempingek beépíthetőségét 8 százalékról 25-re növelték (sőt bizonyos feltételek esetén az 50 százalék is megengedett), az építmények magasságát pedig 4,5 méterről 8 méternyire emelték. Lehetővé tette a törvénymódosítás a Balaton vízfelületéből addig engedély nélkül feltöltött területek fennmaradását is - emlékeztetett. Ez a módosítás kizárólag az SCD Group érdekeit szolgálta, hiszen az elfogadása pillanatától több tízmilliárd forintnyi "vagyonértékű joggal gyarapodott a cég". A magyar állam és az érintett önkormányzatok pedig károsodtak, miként az épített és természeti környezet is a "rombolás lehetőségének" biztosításával - fogalmazott a képviselő.
Hangsúlyozta, hogy az SCD Group a 2005-ben beígért grandiózus balatoni szálloda-fejlesztéseiből - 104 milliárdos beruházás; 28 négy- és ötcsillagos szálloda, luxusüdülő-falu - semmi nem valósult meg, hat év alatt hozzá sem fogtak. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a cég vezetői már akkor "nyilvánvalóan tudták", hogy az ígéreteikből semmit sem valósítanak meg, hiszen "kezdetektől egy ingatlanbefektető társaságról" van szó, és nem értettek a turizmushoz. Kepli Lajos megjegyezte: az sem kizárt, hogy az ügyészséghez fordul a Jobbik, ugyanis szerinte "teljesen nyilvánvaló most már, hogy itt egy ingatlan-spekulációról volt szó". Közlése szerint ősszel törvénymódosítást kezdeményez a Jobbik a "Balaton törvénnyel" kapcsolatosan, hogy a vízpart 10 méteres közvetlen sávja mindenki számára hozzáférhető közcélú terület lehessen.
