Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Gresa István, az OPT Bank vezérigazgató-helyettese az M1 televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy nem érdemes most abbahagyni a hitelek fizetését, mert aki kiszáll, lezárja a pozícióját, s az azonnal realizálni fogja a veszteséget. De hosszabb távon a hektikus gazdasági mozgások kiigazítják magukat. Inkább érdemes kivárni, s megpróbálni az alkalmazkodást a változó körülményekhez.
OTP-hirdetés egy aluljárónál. A bank szerint van a felszínre tartó lépcső is
Végel Dániel
Az OTP már 2008 óta működtetett adósvédelmi programjában eddig mintegy 10 ezren vettek eddig részt. A pénteken induló kormányzati „otthonvédelmi programban” 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát, a csatlakozók három évig élvezhetik ezt a védelmet, de az árfolyamkülönbségből fakadó tartozást egy forintszámlán gyűjtik, amit a védelmi időszak lejárta után kamatos kamattal kell visszafizetniük. Gresa szerint ez az összeg körvérre hízhat ugyan, de hosszú időre, akár 25-30 évre is szétteríthető, s így nem fog elviselhetetlen terhet jelenteni. (Elemzések ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy sem a globális, sem a hazai gazdasági folyamatok három évre nem jelezhetők előre pontosan, azaz a védelmi időszak lejártakor a helyzet akár rosszabb is lehet, mint most.)
A bankár elmondta, hogy az OTP nem csak az állami támogatás mellett működő konstrukciót kínálja, éppen azért, mert szeretnének mindenkivel megállapodni. Azoknak, akik még képesek a kötelezettségüket teljesíteni, például olyan konstrukciót alakítanak ki, amelyben most kevesebb, de félévenként emelkedő törlesztőrészletet kell fizetni. Ez sokkal jobb megoldás, mint leállni a törlesztésekkel, vagy bevonulni a fixárfolyam védőernyője alá és adósságokat felhalmozni.
A vezérigazgató-helyettes szavaiból azt lehetett leszűrni, hogy az OTP Csoport létrehozza a saját eszközkezelési rendszerét. Ez azt jelenti, hogy nem adják el, hanem saját céggel próbálják meg rendezni a követeléseiket. A használtlakás-piacot nem akarják kínálati oldalról tönkretenni, hiszen ha fokoznák a kínálati oldali nyomást, az a piac összeomlását okozhatná. Aki csak kisebb összegeket tud fizetni, azzal úgy fognak megállapodni, hogy 5-15 évig, vagy akár tovább is ezt tehesse. Ha valaki már végképpen nem tud fizetni, de együttműködik velük, annak sem a végrehajtótól kell rettegnie. A bank megpróbálja a tulajdonossal közösen értékesíteni az ingatlant. Amit akár meg is vásárol, a hitelkonstrukciót bérleti megállapodássá alakítja, s lehetővé teszi, hogy a bérlő helyzete jobbra fordulásával például öt év múlva akár vissza is vásárolja a bérleményt.
Gresa István az M1 televízióban elmondta, hogy a jelenlegi helyzet többek között azért alakulhatott ki, mert sok olyan ember is tulajdonosi konstrukcióban szerzett lakást, akinek a vagyoni körülményei a bérletet tette volna indokolttá. Magyarországon a lakások 92 százaléka magántulajdonban van, s csak 8 százalékot tesz ki a bérlakások aránya. Nyugat-Európában ez az arány fele-fele.
