Magyarország legjelentősebb exportpiacai között van az a négy ország  - Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia -, amelyeket ugyan elvben jól ismernek a külpiacon aktív magyar vállalkozások, mégis a szokásosnál is óvatosabban kell a jelen helyzetben megszűrni az ottani partner cégeiket - vélik a Coface szakértői. A legfrissebb értékelések szerint  a román és szlovák cégek kockázati megítélése romlott a Coface Hungary adatai szerint.

Ezért a korábbinál is nagyobb óvatosságra intenek -, bár a dollár vagy az euró erősödése kedvez az exportőröknek - az importőrök likviditási helyzete gyengülhet a mostani helyzetben, akár olyan szintre is, hogy egy-két héten belül már a fizetőképességüket is negatívan érinti. 

Az árfolyam-ingadozás mindenképpen növeli a bizonytalanságot, ami tovább fokozhatja az amúgy is kockázatosnak tartott relációkat. Az emlemzés idézi Kárpáti Gábort, a Coface Hungary ügyvezetőjét, aki azt tartaná ideálisnak, ha a külkereskedők fedezeti ügyletekkel le tudnák fedni az árfolyamkockázatokat, de ez Magyarországon ma csak részben lehetséges. Ugyanis sem a brókercégek, sem a bankok kínálata nem megfelelő a folyamatosan kereskedelmet folytató cégek devizakockázatának a lefedésére. 

Elsősorban Románia és Szlovákia esetében tartja fontosnak a fokozott óvatosságot Kárpáti Gábort. Mint rámutat,  Románia a Coface országkockázai besorolásában már eleve nem befektetői kategóriájú minősítésű. Mindezt azért érdemes figyelembe venni, mert minél rosszabb egy ország helyzete, annál inkább kihat a finanszírozási feltételekre, például drágábbá és nehezebben hozzáférhetővé válnak a bankhitelek. Emiatt pedig romlanak a fizetési szokások. 

Az ügyvezető kifejezetten érdekesnek tartja, hogy nem esik egybe a már említett négy kelet-közép-európai ország kockázata a magyar exportban elfoglalt pozíciójával. A Coface besorolásában mind az ország-minősítést, mind az üzleti környezetet tekintve a négy ország között a legkevésbé kockázatosnak tartott cseh és a lengyel piacokra kellene a magyar exportőröknek koncentrálniuk – tanácsolja a szakember. Ami konkrétan az egyes országokat illeti: Csehországban az egyedüli tényleges kockázatot az jelenti, hogy ha folytatódnak a megszorító intézkedések az nehezítheti a reformok bevezetését.

Lengyelország esetében némi kockázatot az évvégéig esedékes parlamenti választások kimenetele jelent, gyengeséget pedig egyebek között a nem megfelelő befektetési ráta, az alacsony foglalkoztatási szint és a bérköltségek jelentősebb emelkedése okoz.

Románia már jóval kockázatosabb a magyar exportőrök számára - állítja a Coface. A szomszédos országban ugyanis nagy a vállalatok kitettsége az árfolyammozgásoknak.  A Coface elemzése szerint Románia kockázatokat hordoz több olyan ágazatban - építőipar, textilipar, kohászat -, amelyeket még mindig sújtanak a válság utóhatásai. A gyengeségek közé tartozik a magánszektor jelentős eladósodottsága, a politikai bizonytalanság és a túlságosan magas folyó fizetési mérleghiány is.

Meglepő módon az euró-övezeti tag Szlovákia is a térség kockázatosabb exportpiacai közé tartozik - hívja fel a figyelmet az elemzés. A kormány instabilitása miatt ugyanis veszélybe kerülhet a létfontosságú reformlépések bevezetése. Emellett növeli a kockázatokat a jelentős rövidtávú külső adósság, valamint a magas munkanélküliség is.